tag:blogger.com,1999:blog-43643212623907464112024-03-13T07:51:45.044-07:00BioGeo BlogA Gépészeti Szakközépiskola természettudományi blogjaBioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comBlogger52125tag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-67165496448336340572012-09-09T03:55:00.001-07:002012-09-09T03:55:16.278-07:00Emberi Test!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.supergreensmeregtelenites.hu/images/emberi_test.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://www.supergreensmeregtelenites.hu/images/emberi_test.jpg" width="126" /></a></div>
Az "Emberi Test" tantárgy tanulását könnyítő diasorozat letölthető a következő linkről: <a href="http://emberi-test.uw.hu/osztaly-11/human-11.HTML">http://emberi-test.uw.hu/osztaly-11/human-11.HTML</a><br />
<br />
Jó tanulást!BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-17077839383361169392012-02-03T12:19:00.000-08:002012-02-03T12:19:05.794-08:00Tudományos szenzáció<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://images.hvg.hu/image.aspx?id=ad89e2cd-dc53-474d-bf3a-357798a8b4f3&view=d51db973-3806-4736-8c32-8f24015e8404" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="131" src="http://images.hvg.hu/image.aspx?id=ad89e2cd-dc53-474d-bf3a-357798a8b4f3&view=d51db973-3806-4736-8c32-8f24015e8404" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;">A mai napig rengeteg titokzatos élőlény kerül elő a tengerek mélyéről. A képen látható óriás bolharák is egyike ezeknek, amit az új-zélandi Kermadec-árok mélyén találtak.</div><div style="text-align: justify;"> A kutatókat sokkolta a látvány, amikor meglátták a méretes víziállatot. A megdöbbenést az okozta, hogy az eddig ismert bolharákok maximum 3 centiméteresek voltak, a képen látható példány pedig 28 centiméteres.</div><div style="text-align: justify;">Videóra vettek egy 34 centiméteres példányt is, ám azt sajnos nem sikerült elfogni. A több mint 10 ezer méter mély árok így rengeteg meglepetést tartogathat még a kutatók és az élővilág számára.</div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-62416185043812470622012-02-03T12:16:00.000-08:002012-02-03T12:16:43.158-08:00Biológia érettségi követelmények. 2012Érettségi követelmények:<a href="http://www.oh.gov.hu/kapcsolodo-jogszabaly/om-40-2002-2012-majus-juniustol"> http://www.oh.gov.hu/kapcsolodo-jogszabaly/om-40-2002-2012-majus-juniustol</a>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-71347365980814148552011-10-05T09:19:00.000-07:002011-10-05T09:19:55.716-07:00Fertőző betegségek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://napielet.hu/upload/Image/kultluk/2008/pestis7.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://napielet.hu/upload/Image/kultluk/2008/pestis7.jpg" width="165" /></a></div><div style="text-align: justify;">A biológia órák kiselőadása<span id="goog_1954990846"></span><span id="goog_1954990847"></span>ihoz, megfelelő alapot jelenthetnek a Wikipedia vonatkozó oldalai. A most soron következő témákhoz (Fertőző betegségek) ezen a gyűjtőoldalon találhattok némi segítséget: <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Fert%C5%91z%C5%91_betegs%C3%A9gek">Link</a>! </div><div style="text-align: justify;">Üdv!</div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-51104572892796540602011-09-26T13:30:00.000-07:002011-10-18T23:37:17.125-07:00Projektmunka; formai követelmények<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRT9bEOz31VcXmE_RGt_3RHvQGKPi5ixyQE7YUillsZAPiB3Trpgg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="149" src="http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRT9bEOz31VcXmE_RGt_3RHvQGKPi5ixyQE7YUillsZAPiB3Trpgg" width="200" /></a></div>A biológia projektmunkák formai követelményei letölthetőek <a href="http://dl.dropbox.com/u/12575176/Blog/formai_kov.pdf">Innen!</a>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-82816215436904951052011-09-24T23:57:00.000-07:002011-09-24T23:57:27.049-07:00Egy jó hír a környezetnek!<span class="Apple-style-span" style="line-height: 16px;"></span><br />
<div id="leades" style="margin-bottom: 18px;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn2xM7O48K_d3XLpRRDdBt6dUGUfAMvx7SU9OHOgooC9rpIqJeHy46xss7hbWCO4RiIpMWckO62kStXTdPAqSOFfLtcq_l_fTOpHv-mcWWO0rwvUQm1Hln96LIijT6TsgoxtWFKcKB1cYi/s1600/pille.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn2xM7O48K_d3XLpRRDdBt6dUGUfAMvx7SU9OHOgooC9rpIqJeHy46xss7hbWCO4RiIpMWckO62kStXTdPAqSOFfLtcq_l_fTOpHv-mcWWO0rwvUQm1Hln96LIijT6TsgoxtWFKcKB1cYi/s200/pille.jpg" width="200" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="line-height: 16px;">Látványosan megrövidültek a műanyagpalackok kupakjai az elmúlt hónapokban, ami jó a környezetnek és a cégeknek is. Ha minden magyarországi ásványvíz- és üdítőitalgyártó anyagtakarékos palackot és kupakokat használna, akkor évi 1500 tonnával lenne kevesebb a műanyaghulladék. Ennyi alapanyagból 50 millió műanyagpalackot lehetne készíteni.</span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 16px;"><div style="color: white; font-family: Arial; font-size: 13px; text-align: justify;"><br />
</div><div id="kenyer-szov" style="color: white; font-family: Arial; font-size: 13px;"></div></span>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-2148454157108694172011-09-18T06:54:00.000-07:002011-09-18T06:54:53.498-07:00CellCraft<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://www.wired.com/geekdad/wp-content/uploads/2010/07/CellCraft.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="150" src="http://www.wired.com/geekdad/wp-content/uploads/2010/07/CellCraft.png" width="200" /></a></div>Felejtsd el a Warcraft-ot és játsz a CellCraft-al. A játék az alábbi linken: <a href="http://www.kongregate.com/games/CellCraft/cellcraft">http://www.kongregate.com/games/CellCraft/cellcraft</a> érhető el, és azon túl, hogy szórakoztató, rengeteg hasznos információt tudhatsz meg belőle az eukarióta sejt felépítéséről és működéséről.BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-43036054615612380092011-05-02T11:34:00.000-07:002011-05-02T11:34:56.991-07:00Környezetvédelmi Vetélkedő<a href="http://dl.dropbox.com/u/12575176/Blog/global-social-media-296x300.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://dl.dropbox.com/u/12575176/Blog/global-social-media-296x300.jpg" width="197" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">Az idén is megrendezésre kerül iskolánk házi Környezetvédelmi Vetélkedője. A 12. évfolyam kivételével, minden osztály részvételére számítunk. A feladatok megoldásához sok sikert kívánunk!</div><br />
<div style="text-align: justify;">A feladatsor letölthető az alábbi linkről: <a href="http://dl.dropbox.com/u/12575176/Blog/K%C3%96RNYV%C3%89D_FELADATOK.doc">Vetélkedő</a></div><div style="text-align: justify;">A verseny több részfeladatból áll, melyek mindegyikét külön pontozzuk.</div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-5473849184630701312011-04-25T11:48:00.000-07:002011-04-25T11:55:33.766-07:00Negyven éve lángol "a pokol kapuja".<div style="text-align: justify;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/-VsJu4dDHenQ/TbXDOrotptI/AAAAAAAAAaQ/8YLGA2v0pHA/s1600/pokol2.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 320px; height: 214px;" src="http://3.bp.blogspot.com/-VsJu4dDHenQ/TbXDOrotptI/AAAAAAAAAaQ/8YLGA2v0pHA/s320/pokol2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5599596368704153298" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Már négy évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.</span><br /><br />A geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég. Azóta is várják ezt a pillanatot. A szovjet szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki. Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.<br /><br />A helyi lakosok által "A poko<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://3.bp.blogspot.com/-YIzwZz21_1g/TbXC5n7V4FI/AAAAAAAAAaI/zStN9mu1kzY/s1600/pokol1.jpg"><img style="float: left; margin: 0pt 10px 10px 0pt; cursor: pointer; width: 320px; height: 214px;" src="http://3.bp.blogspot.com/-YIzwZz21_1g/TbXC5n7V4FI/AAAAAAAAAaI/zStN9mu1kzY/s320/pokol1.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5599596006931292242" border="0" /></a>l kapujának" nevezett képződmény érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő maroknyi turistának. A Darvaza falu közelében fekvő látványosság Türkmenisztán középső részén, Közép-Ázsia szinte alig lakott, nehezen megközelíthető sivatagi területén található. Az izzó gödörből kiáramló hőség csak néhány percig elviselhető, érdemesebb távolabbról szemlélni a lángoló üstöt, mely főként éjszaka nyújt "pokoli" látványt.<br />2010-ben a türkmén miniszterelnök figyelmét is felkeltette a jelenség. Türkmenisztán évi 75 milliárd köbméter gázt termel ki, melyet szeretne megháromszorozni a következő 20 évben (mégpedig a sivatag középső területére fókuszálva).<br /><br />A miniszterelnök meglátogatta a krátert, és elrendelte, hogy a hatóságok minél előbb keressék meg a tűz megszüntetésének módját, vagy legalább biztosítsák, hogy ne veszélyeztesse a közeli gázmezők fejlesztési munkálatait.<br /><br /><object width="640" height="510"><param name="movie" value="http://videa.hu/flvplayer.swf?v=wIFPKVSeFEFM2rIR"><param name="allowscriptaccess" value="always"><param name="allowFullScreen" value="true"><embed src="http://videa.hu/flvplayer.swf?v=wIFPKVSeFEFM2rIR" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" type="application/x-shockwave-flash" width="640" height="510"></embed></object><br /><a href="http://videa.hu/videok/nagyvilag/a-pokol-kapuja-dravaza-foldgaz-geologia-wIFPKVSeFEFM2rIR" title="A pokol kapuja">szólj hozzá: A pokol kapuja</a><br /></div>Szegihttp://www.blogger.com/profile/10526697736494437495noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-76607309798127489332011-04-07T13:32:00.000-07:002011-04-07T13:32:35.138-07:00Országos kétéltű- és hüllőfelmérési program indul<div align="justify"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: inherit;">Országos kétéltű- és hüllőfelmérési programba kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával. A zöldek reményei szerint így hamarosan minden eddiginél pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre a hazai kétéltű- és hüllőfaunáról.<br />
A <a href="http://www.herpterkep.mme.hu/">herpterkep.mme.hu </a>címen gyűjtik a megfigyeléseket: regisztrációt követően bárki feltölthet ide adatot, lehetőleg fényképpel és minél több részlettel - a megfigyelés pontos helye és ideje, az állat neme, kora, állapota stb. - együtt. A beküldött adatokat szakértők ellenőrzik, szűrik, és csak ezt követően bővítik az adatbázist, illetve jelenítik meg a megfigyelést a térképen. A honlapon az országban előforduló 17 kétéltű- és 15 hüllőfajról szóló leírások és fényképek segítik a látott állatok beazonosítását. Aki bővebben akar tájékozódni, ellátogathat az <a href="http://www.mme.hu/khvszweb/">MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának honlapjára.</a></span></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-22782146424317302042011-03-19T13:29:00.000-07:002011-03-19T13:29:42.954-07:00Csernobil - Fukusima<div style="text-align: justify;">Az 1986. ápr. 26.-án bekövetkezett csernobili atomerőmű robbanást, az akkori szovjet vezetés igyekezett titokban tartani ill. késleltetve kommunikálni. Azóta számtalan tanulmány megjelent a katasztrófáról, amit azért elevenítünk fel, mert sajnos aktualitása van. A <span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Japánban található fukusimai erőmű hasonló sorsra juthat. A 2011. márc. 11-i 8.8-as földrengés után az erőműben robbanások történtek. A robbanások és a tűz után fukusimai atomerőmű húsz kilométeres körzetéből telepítettek ki 200 ezer embert, nagyjából annyit, amennyit 25 évvel ezelőtt Csernobil körzetéből. Harminc kilométeres körzetben pedig mindenkinek a házon belül kell tartózkodnia.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">Csernobilban 1986-ban harminc kilométeres körzetben jött létre az erőmű körül a </span></span><i style="font-family: inherit; line-height: 20px;">Zóna</i><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">, az a terület, amelyet a katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett. A zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát </span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">figyelembe vevő</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"> alakzat, melynek a </span></span><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomer%C5%91m%C5%B1" style="border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; font-family: inherit; font-style: inherit; font-weight: inherit; line-height: 20px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; outline-color: initial; outline-style: initial; outline-width: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;" target="_blank">csernobili atomerőműhöz</a><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"> legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. </span></span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; line-height: 20px;">A zónát 1986-ban állították fel, a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel. Nagyon valószínű, hogy Fukusima környékén is hasonló zóna jön létre, örök mementóként.</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit; line-height: 20px;">Az atomipar 25 éve hatalmas bizalmi vesztéseget szenvedett, ezt az energiaéhség mára részben feledtette, de már látható, hogy a japán katasztrófa teljesen új irányokat szab a világnak, akárcsak anno Csernobil tette.</span></div><div style="line-height: 20px; text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"></span>Minden, amit tudni szeretnél a katasztrófáról: <a href="http://www.csernobil.hu/">www.csernobil.hu</a> </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4DX451SpgSsB9weQ11uDDYvNowN9utkdr5Ne8PcSbYjFf0l3yisRAQnYJG48d4YZX2aP1Jv_obYT2qtUlaHtged2xTx7Xw54Tg1MnKkMNvttLrnllysvFP6mDehhuXYPp76FrXgy5h85g/s1600/csern.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4DX451SpgSsB9weQ11uDDYvNowN9utkdr5Ne8PcSbYjFf0l3yisRAQnYJG48d4YZX2aP1Jv_obYT2qtUlaHtged2xTx7Xw54Tg1MnKkMNvttLrnllysvFP6mDehhuXYPp76FrXgy5h85g/s400/csern.jpg" width="400" /></a></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-14423023032915529642011-02-28T12:13:00.000-08:002011-02-28T12:13:17.529-08:00Az élet rejtélye<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdW0siDKQIsjzr58tEhnEqfqRR8bHVT-ko0gUSa_UBiB-7TixvjxatkV_TYiZrBqslk17h8eAogvdZYf4nzUNtBMWh8scnbdxeeeYHl4QJyQQmz0bDrVgnmT3XIo37d_1-rJHs0XRSxrCR/s1600/evolutionstop.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="151" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdW0siDKQIsjzr58tEhnEqfqRR8bHVT-ko0gUSa_UBiB-7TixvjxatkV_TYiZrBqslk17h8eAogvdZYf4nzUNtBMWh8scnbdxeeeYHl4QJyQQmz0bDrVgnmT3XIo37d_1-rJHs0XRSxrCR/s320/evolutionstop.JPG" width="320" /></a><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: small;">A biológia tankönyvekben szereplő definíciók szerint, evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Más megközelítésben az evolúció a populációknak a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodása, mely alkalmazkodást génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik megváltozásával érik el. </span></span></div><div align="justify"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: small;">Ezen a linken egy videófilmet találsz, amely egy egészen új evolúciós szemléletet közvetít: </span></span></div><a href="http://www.myspace.com/video/vid/62885661"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: small;">http://www.myspace.com/video/vid/62885661</span></span></a>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-65039963698714237922011-02-09T12:53:00.000-08:002011-02-09T12:53:24.273-08:00Felismerik a denevérek a régi cimborákat<div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1d_Lia4a9bUmoCe88tEselGXIv4ksHtEyJ2LNKlKrEjSqa_AMkDBo9FrxrdcjrkoBIqcvEBVCVewm4rRdWTyXSkt33BeF6JWOqwAVnyu49_yLH60x2QtprT0G94O0315AWt3HwcCoPcfK/s1600/nagyfulu_denever_foto_02.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1d_Lia4a9bUmoCe88tEselGXIv4ksHtEyJ2LNKlKrEjSqa_AMkDBo9FrxrdcjrkoBIqcvEBVCVewm4rRdWTyXSkt33BeF6JWOqwAVnyu49_yLH60x2QtprT0G94O0315AWt3HwcCoPcfK/s1600/nagyfulu_denever_foto_02.jpg" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;">Gerald Kerth, a Greifswaldi Egyetem kutatója csapatával az Európa nagy részén elterjedt nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) két telepét figyelte meg öt éven át Németország déli részén. A mintegy 60 állatot mikrochippel látták el, így a szociális hálózatot 20 500 adat segítségével tudták rekonstruálni. Az akár húsz évet is megélő nőstények nagy szerepet játszanak az adott csoport és az egész kolónia összetartásában. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;">Az a kevés nőstény, amely csoportot váltott, mindig anyjával vagy lányával együtt tette. A kutatás nemcsak arra világított rá, hogy az állatok felismerik egymást, és évekig emlékeznek a másikra, hanem arra is, hogy a rokonság és a barátság egyaránt fontos szerepet játszik a csoportképződésnél. A vizsgálatokat mindig április és szeptember között végezték, ugyanis nem rendelkeztek információval az állatok telelőhelyeiről. Tavasszal azonban ugyanazok az egyedek csoportosultak össze, mint az előző évben. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;">Egyelőre nem tudni, mi teszi lehetővé számukra egymás felismerését - mondta Kerth. Mindazonáltal megfigyelték, hogy a denevérek egymáshoz dörgölik orrukat, és ilyenkor egyedi összetételű váladékot bocsátanak ki. Lehetséges tehát, hogy szag vagy hang alapján ismerik fel egymást az állatok. Ezek az eredmények új fényben tüntetik fel az állatok összetett szociális rendszerei és kognitív képességei közötti összefüggést. A nagyobb agy evolúciós kialakulása egyes emlősöknél tehát nem feltétlenül magyarázható a magasabb szociális szervezettséggel.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;"><br />
</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;"><i>Forrás: hvg</i></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="color: #333333; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 18px;"><br />
</span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-37365865045323345722011-01-27T12:28:00.000-08:002011-01-27T12:30:34.414-08:00Biobulvár: 700km 232 óra alatt...úszva<div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz3egppz0YimbVkKR4ES0wtoAf6WR1gnQdGKNx4q-SoXt1nHGdS7n6lEU5o2S1_lL26Me0BuBH586RMKNwiRFoYrFwlEUy-xESAAwbYRl4C93wZyykPcB0dUNWTK-6-fxS7kHrRp3rgw03/s1600/maci.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz3egppz0YimbVkKR4ES0wtoAf6WR1gnQdGKNx4q-SoXt1nHGdS7n6lEU5o2S1_lL26Me0BuBH586RMKNwiRFoYrFwlEUy-xESAAwbYRl4C93wZyykPcB0dUNWTK-6-fxS7kHrRp3rgw03/s320/maci.jpg" width="229" /></a><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">Maratoni távot úszott egy jegesmedve (Ursus maritimus) a Beaufort-tengeren: az állat 232 órát töltött egyhuzamban a hideg vízben, amíg a szárazföldtől a legközelebbi jégtábláig eljutott. A nőstény medve közel 700 kilométert tett meg ez idő alatt. A klímaváltozás miatt a jegesmedvéknek egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy a jégtakaróig eljussanak. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A nőstény medvét 2008 augusztusában fogták be, és ekkor látták el műholdas jeladóval, majd két hónapon keresztül követték útját Alaszka északi részén. A jegesmedve 687 kilométert úszott a 2-6 Celsius-fokos Beaufort-tengerben jégtábla után kutatva, majd azt követően további 1800 kilométert tett meg a jégen. Ez idő alatt tömegének 22 százalékát elvesztette, és egyéves bocsa is odaveszett a hosszú úton. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A hosszú utazásról az amerikai geológiai szolgálat (USGS) kutatói csak most <a href="http://www.springerlink.com/content/032201r34q534455/" style="text-decoration: none;">számoltak be</a> a Polar Biology című folyóirat honlapján. A jegesmedvékről eddig is tudták, hogy nagy távolságokat képesek úszva megtenni a szárazföldtől a jégtáblákig, hogy fókákra leljenek, ám ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen utat rögzítettek a kutatók. A szolgálat már 1985 óta <a href="http://alaska.usgs.gov/science/biology/polar_bears/index.html" style="text-decoration: none;">tanulmányozza</a> a jegesmedvék élőhelyhasználatát és populációdinamikáját.</span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A medvék útjait nehezíti a klímaváltozás miatt csökkenő jégborítás, mert így egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük. Az ilyen hosszú utak nagyon magas "költségekkel" járnak a medvék számára: rengeteg energiát igényelnek, és csökkentik az állatok szaporodási sikerességét is. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">Az Északi-sarkvidéken élő faj fennmaradása a sarki jégtakarótól függ, ezért az emlősök közül talán a jegesmedvék vannak a leginkább kiszolgáltatva a klímaváltozásnak. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a sebezhető (<em>vulnerable</em>) kategóriába <a href="http://www.iucnredlist.org/apps/redlist/details/22823/0" style="text-decoration: none;">tartoznak</a>, a becsült számuk 20-25 ezer egyed.</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><i>Forrás: Origo</i></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-29517228362202439162011-01-18T12:15:00.000-08:002011-01-18T12:16:38.264-08:00Dohányfüst??...Na ne!<div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4WVtc_MKsEgeAT0P9x7VLHtLKTqxu5WSvTDjXmZlkXTTMmjHR3aXVL89asnrhqXBku19h9hyphenhyphenmMM-A20IdxN_lU8B9euPv78HIYe8WoKCXsbImt-oifwy5z8OzMkm14X0zAY85mV__ejbn/s1600/doh_cigaretta_big.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="218" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4WVtc_MKsEgeAT0P9x7VLHtLKTqxu5WSvTDjXmZlkXTTMmjHR3aXVL89asnrhqXBku19h9hyphenhyphenmMM-A20IdxN_lU8B9euPv78HIYe8WoKCXsbImt-oifwy5z8OzMkm14X0zAY85mV__ejbn/s320/doh_cigaretta_big.gif" width="320" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A cigaretta összetevői között mostanáig legalább <b>60 rákkeltő- és 4000 mérgező anyagot </b>mutattak ki. A mérgező anyagok pontos anyagcseréje mostanáig nem volt ismert, így azt gondolták, hogy a DNS-t érintő mutációk esetleg csak a rászokást követő néhány évben kezdenek el megjelenni. Egy új kutatás azonban rámutat, hogy a folyamat ennél sokkal gyorsabb is lehet: kiderült, hogy a vérben már a cigaretta elszívását követő 15-30 percben is nagy mennyiségben van jelen egy olyan vegyület, amely közvetlenül képes károsítani az örökítőanyagot. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A tüdőrák - és a dohányzással összefüggő mintegy 18 egyéb ráktípus - természetesen nem azonnal, hanem csak a mutációk felhalmozódását követően alakul ki. Az új eredmények ennek ellenére is meglepőek, hiszen eddig senki sem gondolt rá, hogy a dohányosok vérében ilyen hamar megjelennek a mutációkért közvetlenül felelős vegyületek. Stephen S. Hecht és munkatársai a policiklusos aromás szénhidrogéneknek (polycyclic aromatic hydrocarbon, rövidítve: PAH) nevezett anyagokat vizsgálták, amelyek azáltal károsítják a DNS-t, hogy kémiailag hozzákötődnek. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A kutatók megjelölték az aromás szénhidrogének egyik fajtáját, a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Fenantr%C3%A9n" style="text-decoration: none;">fenantrén</a> nevű vegyületet, majd a vizsgálatban használt cigarettákba töltötték őket. Ezután 12 önkéntes résztvevő bevonásával követték nyomon, hogy mi történik a vegyülettel a szervezetben. Kiderült, hogy a fenantrén a véráramba jutva gyorsan olyan anyaggá alakul, amely közvetlenül képes károsítani a DNS-t. A vegyület szintje a cigaretták elszívását követően 15-30 perccel érte el a vérben mérhető legmagasabb koncentációértékeket - írják a kutatók. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A szerzők szerint a fenantrén átalakulása olyan gyorsan zajlik, hogy a mutációkeletkezés szempontjából ugyanezt a hatást váltaná ki az is, ha a vegyületet egyenesen a véráramba juttatnánk. A tanulmány egyedülálló, hiszen először vizsgálta egy ismert rákkeltő vegyülettípus emberi szervezetben történő átalakulását. A vegyület egyéb forrásait is kizárták, hiszen az anyag kizárólag a cigarettából került a résztvevők vérébe, nem a légszennyezésből vagy az elfogyasztott ételekből.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><br />
</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><i>Forrás: Origo</i></span></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-16678649354890593332011-01-14T12:36:00.000-08:002011-01-14T21:53:10.579-08:00Mekkora átverés az Oxigénes víz??<div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0MJ9ABlpf68I50DdCUqu_IdRieMAjMEEA3LfxEVBa9hHlPGSki89GT9-hZdGWEbht-EC4T82AjZPz8ZZ21-MqJ9hLzPeVQSixZQxUt7oNHt9JYB-eOWutWzRR3KxdEhSqRLvzDpF1qQe_/s1600/h2o.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0MJ9ABlpf68I50DdCUqu_IdRieMAjMEEA3LfxEVBa9hHlPGSki89GT9-hZdGWEbht-EC4T82AjZPz8ZZ21-MqJ9hLzPeVQSixZQxUt7oNHt9JYB-eOWutWzRR3KxdEhSqRLvzDpF1qQe_/s320/h2o.jpg" width="320" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><i>A bejegyzés címében feltett kérdésre nagyon röviden is lehetne válaszolni: elég komoly átverés. De nézzük meg, hogy ez valóban így van e, milyen adatok cáfolják az oxigénes víz hirdetett mindenhatóságát.</i> </span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">A víz szobahőmérsékleten, a szokásos légköri nyomáson literenként nagyjából tíz milligramm oxigént tartalmaz, amit a levegőből vesz fel. Legalábbis elvileg, mert ezt az értéket minden szennyeződés csökkenti. Egy forrás kristálytiszta vizében még simán megvan a 10 mg, a Duna vizében már csak 6–8 mg-t mérhetünk. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">Ha nekiállunk direkt dúsítani az oxigént a vízben, ezt az értéket persze lehet növelni. Sima levegővel, mondjuk, egy akváriumpumpával mi magunk is felhúzhatjuk 10 mg-ig a víz oxigéntartalmát. Ha levegő helyett tiszta oxigént használunk, nagyjából negyven–ötven milligrammig lehet feltornászni a koncentrációt. Persze a víz a természetes állapotára törekszik, és lassan kidobja magából a felesleges oxigént. </span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">Az oxigénes csodavizek azonban ennél jóval nagyobb oxigéntartalommal, esetenként 2000 mg körüli értékekkel hirdetik magukat. Fizikailag ez nem lehetetlen, egyszerűen növelni kell a nyomást, de ahhoz hogy a vízbe bele tudjuk préselni a reklámozott 2000 mg oxigént, szobahőmérsékleten kb. kétszáz atmoszféra nyomásra van szükség. Ami egészen abszurd, emellett egy hegesztéshez használt oxigénpalackban uralkodó százötven atmoszféra nyomás is eltörpül. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">De tegyük fel, hogy a szifon felpörög, és beleküldi a 2000 mg oxigént a vízbe. Ahogy a vizet kitöltjük egy pohárba, az oxigén alkalmazkodik a kétszázad részére csökkent nyomáshoz, és a térfogata hirtelen a kétszázszorosára nő, magyarul rettenetes buborékolás közepette pillanatok alatt távozik a vízből. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, ahogy a frissen kitöltött szódából kipezseg a szén-dioxid, csak éppen a sokszorosára gyorsítva – a szén-dioxid ugyanis kémiai reakcióba lép a vízzel, szénsav keletkezik, ennek először el kell bomlania, és csak utána jönnek létre a gázbuborékok. Az oxigén nem lép kémiai reakcióba a vízzel, csak fizikailag oldódik benne. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">Valamennyi oldott oxigén tehát mindenképpen lesz a vízben, amit megiszunk, így érdemes végigkövetni hogy mi történik vele. A levegőből az oxigént</span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">, a tüdőnk veszi fel. A tüdő, kicsit leegyszerűsítve úgy működik, hogy tele van léghólyagokkal, azokat apró hajszálerek hálózzák be sűrűn, és ezeknek az ereknek a nagyon vékony falán át kerül a véráramba a belélegzett levegőből az oxigén, amit a vörös vértestek felvesznek, aztán elszállítanak a test minden részébe. A léghólyagok összfelülete, amin az oxigénfelvétel történik, egy átlagembernél nagyjából 280 négyzetméter, akkora, mint egy teniszpálya. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">Könnyű belátni, hogy ez az óriási, oxigénfelvételre optimalizált mechanizmus egyetlen más testrészünkben sincs meg, a gyomor és az emésztőrendszer pedig, aminek a funkciója a táplálék felbontása és feldolgozása, különösen nem alkalmas az oxigén hatékony felvételére. Tulajdonképpen jól is járunk azzal, hogy a gyomrunk nem tud lélegezni, vagyis légnemű anyagokat a véráramba juttatni: kínos lenne, ha az ember szénsavas üdítő vagy ásványvíz fogyasztása után a szén-dioxid-mérgezés tüneteit produkálná. <span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Ennek analógiájára, ha</span></span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"> komolyan vesszük a reklámokban említett 2000 milligrammos adatot, az hat percre elegendő oxigén egy liter vízben, óriási nyomáson, aminek a szervezetbe jutása (már ha a gyomor képes lenne felvenni), valószínűleg a búvárok által rettegett <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Oxygen_toxicity" style="color: #24468a; text-decoration: underline;" target="_blank">oxigénmérgezéshez</a> vezetne.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><i>Forrás: index</i></span></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-71490229801988438502011-01-06T13:54:00.000-08:002011-01-06T13:55:47.049-08:00Etológia érettségizőknek<div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf_nyZOuAD3-Qyr_JiUfSKPD2ihfO7PEtMN4popm2isvTVoHhXUiaXyxk75Su3BH5RJbsVuvdnV0rTXSImVwqVLU10EZbNiGNpK2L6vs33Ste1qOqnS3jaX42nZLt89uY0Vtoqny7fyCPM/s1600/etologia_logo.bmp" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="110" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhf_nyZOuAD3-Qyr_JiUfSKPD2ihfO7PEtMN4popm2isvTVoHhXUiaXyxk75Su3BH5RJbsVuvdnV0rTXSImVwqVLU10EZbNiGNpK2L6vs33Ste1qOqnS3jaX42nZLt89uY0Vtoqny7fyCPM/s200/etologia_logo.bmp" width="200" /></a></div>Az utóbbi évek írásbeli vizsgáin (biológia), kivétel nélkül szerepelt valamilyen etológiával kapcsolatos feladat. Ezen feladatok megoldásához szeretnék némi elméleti segítséget nyújtani, a legfontosabb tudnivalók közzétételével. A rövid etológiai összefoglaló dokumentumot letöltheted <a href="http://dl.dropbox.com/u/12575176/Blog/etologia.doc">innen</a>! Jó tanulást!BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-50835692680049635972011-01-01T03:25:00.000-08:002011-01-01T03:32:03.074-08:00Encyclopedia of Life<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiCSGg2MhT7ZVoRbLp3LiXuoIv2ZmolHJGVgPJtZNZxT8oe1i1clXwEzpEx23k3wtHm97WwAPRcJQL-F9D38cNMo-vx8dyveAzJra-ewjlhUG2kepNJK3mQeA1MXY6OUBgs6S0WKZDcLHj/s1600/eol.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiCSGg2MhT7ZVoRbLp3LiXuoIv2ZmolHJGVgPJtZNZxT8oe1i1clXwEzpEx23k3wtHm97WwAPRcJQL-F9D38cNMo-vx8dyveAzJra-ewjlhUG2kepNJK3mQeA1MXY6OUBgs6S0WKZDcLHj/s1600/eol.jpg" /></a>Fantasztikus kezdeményezés!<br />
A világ összes élőlénye egy weboldalon: <a href="http://www.eol.org/">Encyclopedia of Life</a>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-55951564942777674022010-12-30T13:53:00.000-08:002010-12-30T13:56:41.533-08:00Szaharai gepárd<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLE9-eOKw3gkGWSav609_7YODsvk5N7kQbS_Zk8d_v-MXzZQE3F3IOklW6zRnXDdi-ekoSnxDFInm8l51uhfNxJN9nImWNR_-QYYbFSwshB2KHGa_IxmB7kKRbtJ7HC1taQ8lbJ2kncki4/s1600/gepard.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="221" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLE9-eOKw3gkGWSav609_7YODsvk5N7kQbS_Zk8d_v-MXzZQE3F3IOklW6zRnXDdi-ekoSnxDFInm8l51uhfNxJN9nImWNR_-QYYbFSwshB2KHGa_IxmB7kKRbtJ7HC1taQ8lbJ2kncki4/s320/gepard.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">Sikerült fotókat készíteni Afrika egyik legritkább állatáról, a szaharai gepárdról. A tudósok jóformán csak képekről ismerik az állatot, aminek kevesebb mint kétszáz példánya él. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">A ritka fotókat a <a href="http://www.saharaconservation.org/">Szaharai Fajmegőrzési Alap (SCF)</a> szakemberei készítették. A képek Nigerben készültek Termit és Tin Toumma sivatag borította részein. A természetvédők hatalmas területet jártak be, mielőtt eldöntötték volna, hogy hol helyezzék el a kameracsapdákat. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">A képeken a többi ismert gepárdfajnál fakóbb bundájú és vékonyabb testalkatú állat látható. A kutatók jóformán csak az ehhez hasonló fotókról ismerik a szaharai gepárdot (<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Northwest_African_Cheetah">Acinonyx jubatus hecki</a>), az is nyitott kérdés még, hogy mennyiben tér el genomja a többi gepárdétól. Az biztos, hogy az állat zordabb körülmények között él, mint rokonai: kevesebb vizet talál, és mivel napközben a sivatag akár 45 Celsius-fokos is lehet, éjszakai életmódra állt rá. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">A tudósok csak becsülni tudják, hogy a fajnak kb. hány példánya élhet még. A talált állatnyomok alapján úgy vélik, kevesebb mint tíz gepárd él a termiti régióban, és kétszáznál is kevesebb egész Szaharában. A gepárd megfigyelése nagyon nehéz, mert messzire kerüli az embert. A kutatók azt is csak sejtik, hogy az állat sziklaüregekben hoz utódokat. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;">A kihalás szélén álló fajnak nincsenek jó kilátásai a jövőre. Zsákmányállatai, a gazellák, nagyobb madarak, rágcsálók és nyulak szintén fogyatkoznak a Szaharában, a szaharai nomád állattenyésztők pedig vadásznak rá, mert a gepárd kecskéket vagy akár tevecsikókat is elragad.</span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"> A szaharai gepárd minősítése a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, az IUCN veszélyeztetett fajokat leíró <a href="http://www.iucnredlist.org/">vörös listáján</a> „critically endangered", azaz „kritikus mértékben veszélyeztetett". Efölött már csak két kategória létezik, egy a vadonban kihalt, de fogságban még élő, illetve a teljesen kihalt állatokna.</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><i><br />
</i></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 20px;"><i>Forrás: index</i></span></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-70825558935972648122010-12-23T13:13:00.000-08:002010-12-23T13:14:38.740-08:00Általános iskolás gyerekek publikáltak a Biology Letters-ben<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6nKMleQ5AXJVGd1onXvdibTGK4vg9fFLDeTBAL3GjR4KDMJGBaPLEUmqIyapj8ptvdNAfz0YC34igpnffbfjDauApncbrADvQB5TgZG81LWPrhiD8Cfycm9Why47J2pVB3i8K21xJYo7v/s1600/BlackawtonBees.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6nKMleQ5AXJVGd1onXvdibTGK4vg9fFLDeTBAL3GjR4KDMJGBaPLEUmqIyapj8ptvdNAfz0YC34igpnffbfjDauApncbrADvQB5TgZG81LWPrhiD8Cfycm9Why47J2pVB3i8K21xJYo7v/s320/BlackawtonBees.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A gyerekek egy neurobiológus irányításával vizsgálták, hogy a méhek a színeket és a mintázatokat is egyaránt figyelembe veszik-e a nektárkeresés során. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">Ehhez sárga és kék színű, kerek műanyagtálakat használtak. A köröket négy darab, 4x4-es egységbe rendezték, pozíciójukat először színes ceruzával rajzolták le a gyerekek. A színes edények térbeli helyzete szerint többféle elrendezést alkalmaztak. A bal felső egységben a kék színű edények voltak belül, körülöttük pedig a sárga színű edények, mellette pedig ugyanennek a fordítottja (a kék edények kívül, a sárgák belül, lásd a lenti ábrán v. az eredetit <a href="http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/early/2010/12/18/rsbl.2010.1056/F1.large.jpg">itt</a>). Az alsó sorban megcserélték a fenti elrendezést, így a kék edényekkel körülvett sárga edények a bal oldalra kerültek. Az egységek középen elhelyezkedő edényekbe cukros vizet tettek, ami a nektárt helyettesítette, a külső edényekben viszont csak sima víz volt. </span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A kísérletben arra voltak kíváncsiak, hogy a méhek csak a színeket vagy a színes körök egymáshoz viszonyított helyzetét, vagyis a mintázatokat is megjegyzik-e a táplálékkeresés során. Mivel "nektár" csak a belső edényekben volt, a méheknek nem nyújtott elegendő információt, ha a táplálékot csak a színhez rendelték, meg kellett jegyezniük a térbeli elhelyezkedést is. Kiderült, hogy ez így is történik, hiszen amikor mindenhova sima vizet töltöttek, a méhek 90,6%-a akkor is a középső körökhöz repült először.</span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">A vizsgálatot úgy is megismételték, hogy a középső, cukros vizet tartalmazó edényeket sárga és kék helyett zöld színűekre cserélték. A méhek többsége ettől megzavarodott, és véletlenszerűen kezdett el próbálkozni, két rovar kivételével. Mindez igazolta, hogy az állatok nemcsak a mintázatot, hanem a színeket is </span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">megjegyzik. Bár a gyerekek nem csatoltak irodalomjegyzéket és statisztikai analízist sem végeztek, Lotto szerint mégis képesek voltak arra, hogy felfedezzenek valami eredetit. Korábban ugyanis nem igazolták egyértelműen, hogy a méhek együtt kezelik a színeket és a színek mintázatait.</span></span></div><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"></span><br />
<div style="border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: black; font: normal normal normal 11px/normal Verdana, Geneva, Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 19px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px; text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: small;"><br />
</span></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0zXiuKGq8itA10KAK0rAgE6XCDe9l322zMFcAmWLEg4L3ufBZ4UhmIul6k_rUJMy7nZeZX142fZhaW1IksVFHpoVC8mDWNjXe_q8soBixfhCgxt0g21vR768OLz-NqAKUTpLV8o0wQQF0/s1600/20101222meheskise.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0zXiuKGq8itA10KAK0rAgE6XCDe9l322zMFcAmWLEg4L3ufBZ4UhmIul6k_rUJMy7nZeZX142fZhaW1IksVFHpoVC8mDWNjXe_q8soBixfhCgxt0g21vR768OLz-NqAKUTpLV8o0wQQF0/s320/20101222meheskise.jpg" width="313" /></a></span></div><div style="border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: black; font-family: Verdana, Geneva, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; font: normal normal normal 11px/normal Verdana, Geneva, Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 19px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><br />
</span></div><div style="border-bottom-width: 0px; border-color: initial; border-left-width: 0px; border-right-width: 0px; border-style: initial; border-top-width: 0px; color: black; font-family: Verdana, Geneva, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; font: normal normal normal 11px/normal Verdana, Geneva, Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 19px; margin-bottom: 10px; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; padding-right: 0px; padding-top: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><i>Forrás: <a href="http://rsbl.royalsocietypublishing.org/">Biology Letters</a></i></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-79567304048355035422010-12-20T13:06:00.000-08:002010-12-20T13:29:36.086-08:00Mesék aranyalmája<div style="font-style: normal; font-weight: normal; orphans: 2; text-align: justify; widows: 2;"><div style="margin-bottom: 0,21cm; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9weMCzH78A9k7IEDqCoNuDPmQTEhmRKF1ep8zmbsAGocjltbM-aFvvmVd3FS0AYoh1ogsQV4NFxiSddXp7x9etcqLY6SALkXb4ivuKReVAhL2FHijdJeeFV_EjUmDEeAAvLTL7dZimPOi/s1600/0720narancs.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9weMCzH78A9k7IEDqCoNuDPmQTEhmRKF1ep8zmbsAGocjltbM-aFvvmVd3FS0AYoh1ogsQV4NFxiSddXp7x9etcqLY6SALkXb4ivuKReVAhL2FHijdJeeFV_EjUmDEeAAvLTL7dZimPOi/s1600/0720narancs.jpg" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Télen fokozott figyelmet kell fordítanunk szervezetünk megfelelő vitaminutánpótlására, melyet különböző citrusfélék rendszeres fogyasztásával biztosan teljesíthetünk. Ezen gyümölcsök közül is az egyik legkedveltebb a narancs. De honnan származik, és milyen jótékony hatásai vannak az emberi szervezetre?</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">A narancs feltehetőleg Ázsia trópusi részéről, leginkább a Maláj-szigetvilágból származik. Más citrusfélékkel együtt a régmúlt idők óta termesztik. A narancstermesztés valószínűleg őshazájából terjedt Indiába és Afrika keleti partvidékére, ahonnan később eljutott a Földközi-tenger térségének keleti részébe. A római hódítások, az arab kereskedelmi útvonalak fejlődése és az iszlám terjeszkedése jelentősen hozzájárult a narancs elterjedéséhez. Kolumbusz Kristóf idejére a narancsfák már közönségesnek számítottak a Kanári-szigeteken. Ma a narancsféléket Amerika trópusi és szubtrópusi részén, a Földközi-tenger északi és keleti országaiban, Ausztráliában és Dél-Afrikában termesztik. A narancs mai formájában fiatal növény Európában. A IX—X. században jelent meg egy indiai keserű, ehetetlen faja, a Citrus aurantium. 500—600 éves „keserűség" után a XVI. században megérkezett végre a kínai különlegesség, az édes narancs. Az ősi narancskultúra emlékét a szanszkrit nagrunga és a perzsa narungcsi elnevezések őrzik, amelyek a mai narancs szó elődeinek is tekinthetők. </span></div></div><div style="font-weight: normal; orphans: 2; text-align: justify; widows: 2;"><div style="margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><i>Egy kis növénytan:</i></span><br />
<div style="font-style: normal;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">A "narancs" a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Citrus nemzetség néhány fajának összefoglaló neve. Gömbölyded termésük héja egy színes, általában narancssárga, olajjáratokat tartalmazó külső, és egy fehér, szivacsos, belső rétegből áll, mely alatt ehető, húsos gerezdek vannak. Egy gerezd egy termőlevélnek felel meg; a termőlevél fala vékony, hártyás, melyből a gerezd belsejébe elhúsosodott szőrök erednek. A magvak a gerezdek belső szegletében fejlődnek, a legtöbb termesztett fajta mag nélküli. A kereskedelmi szempontból legfontosabb faj az édes narancs (C. sinensis), a mandarinnarancs, amelynek egyes változatait klementin néven árusítják, továbbá a - legkisebb mennyiségben termesztett - keserű vagy sevillai narancs (C. auranthium subsp. amara). Az édes narancs további változatai közé tartozik az izraeli jaffanarancs, a máltai vérnarancs és az általában mag nélküli navel. Az édes narancs fája 6, olykor 10 m magas. Széles, tojásdad, fényes, örökzöld levelei közepes méretűek, levélnyelei keskeny fillódiummá alakultak (szárnyasak). Virágai nagyon illatosak. Az édes narancs termése a legtöbb fajtánál gömbölyű, terméshúsa narancssárga, de ettől eltérő is lehet, például a klementin termése lapított, a vérnarancs húsa pedig piros. Az édes narancs húsa kellemesen édes-savanykás, héja viszonylag sima, olajtartói homorúak.</span></div><div style="font-style: normal;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></div></div><div style="margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><i>Élettani hatásai:</i></span><br />
<div style="font-style: normal;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></div></div><div style="font-style: normal; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px;"></div><div class="separator" style="clear: both; font-style: normal; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; text-align: center;"></div><div style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; orphans: 2; widows: 2;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj57rWMlQBcWFkvlkmAbx0OTfW8FOw7F48MlFljw1oQUs2kforI-6C8VCBGsbo5YD73VPLYiDrhA4CHcpUHA1MaRVkaDMV1w0WmkkSZrtewfdYoX96OdGkDPtOlMjn1S07OWeLHVq4kMwXW/s1600/OrangeBloss_wb.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: inherit;"><img border="0" height="281" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj57rWMlQBcWFkvlkmAbx0OTfW8FOw7F48MlFljw1oQUs2kforI-6C8VCBGsbo5YD73VPLYiDrhA4CHcpUHA1MaRVkaDMV1w0WmkkSZrtewfdYoX96OdGkDPtOlMjn1S07OWeLHVq4kMwXW/s320/OrangeBloss_wb.jpg" width="320" /></span></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">A citrusféle gyülmölcsök táplálkozási értéke a rostokban, a vitaminokban (elsősorban a C-vitaminban), a növényi savakban, az ásványi anyagokban és a bioflavonoidokban rejlik. Rendszeres fogyasztásuk elsősorban a szervezet számára nélkülözhetetlen. Antioxidáns, antikarcinogén és stresszvédő hatású C-vitamint tartalmaz. A narancsnak a gyógyászatban, a kozmetikai iparban és a likőriparban egyaránt van jelentősége. A terméshéjat tea formájában ritkábban, tinktúrának (például Tinctura amara) elkészítve gyakrabban alkalmazzák, étvágytalanság (anorexia) és emésztési zavarok (dyspepsia) kezelésére. </span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; font-family: verdana, arial, sans-serif; font-size: 10px; line-height: 18px;"> </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; font-family: verdana, arial, sans-serif; font-size: 10px; line-height: 18px;"></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">M</span></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">egfigyelések szerint támogatja a hasnyálmirigy működését, a tápanyagok felszívódását és megszüntetheti a székrekedést. </span></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;">Antioxidánsai a flavonok és a karotinok, valamint az antociánok, a limonén rákmegelőző és rákellenes hatásúak. Ruténtartalma jótékonyan hat az erekre, szívre, keringési betegségekre és az idegrendszerre. Téli depresszió esetén érdemes narancsot majszolni, illóolaja is élénkítő hatással bír, jó kedvre derítenek.</span></div><div style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; orphans: 2; widows: 2;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;"></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;">Ásványi anyagok közül kalciumot, magnéziumot, káliumot tartalmaz, amely erősíti az immunrendszert. A narancs húsából kiválóan felszívódik a kalcium és kálium. </span></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;">Jó vízhajtó hatású, tehát jó hatással van a vesékre és csökkenti a vérnyomást. </span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;">A narancsban találhatók természetes antibiotikus hatású anyagok is, amelyek egyben fájdalomcsillapítók is. </span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;">A narancs vértisztító és koleszterinszint csökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik.</span></div><div style="font-style: normal; font-weight: normal; margin-left: 0px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; orphans: 2; widows: 2;"><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 18px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-39529761840824895372010-12-19T02:47:00.000-08:002010-12-19T03:36:39.279-08:00A házi disznóvágás veszélyei<div style="text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAmR-_-tpZCvQVKXNWpEGVXaq0H5BeJ2TjxzzUR4X5IPk0cHWs0yEwlU6YqMnTdWWL5TzMaRIoTz4eoyz58MJpdE4EM713Pj0uEHbd2rmXUMQFtfPp_15MPx2Xwwv7TeSTrqQeKGmoeXOk/s1600/disznotoros.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAmR-_-tpZCvQVKXNWpEGVXaq0H5BeJ2TjxzzUR4X5IPk0cHWs0yEwlU6YqMnTdWWL5TzMaRIoTz4eoyz58MJpdE4EM713Pj0uEHbd2rmXUMQFtfPp_15MPx2Xwwv7TeSTrqQeKGmoeXOk/s320/disznotoros.jpg" width="320" /></a></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 15px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Az ünnepek előtt a vidéki háztartások többségében, családi eseménynek számít a disznóvágás, ami egy mikrobiológus szemével nézve bizony nem teljesen veszélytelen vállalkozás. </span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 15px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Magyarországon a házi disznóvágással kapcsolatba hozható megbetegedések közül a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Clostridium_botulinum">botulizmus</a>, ismertebb nevén kolbászmérgezés a legsúlyosabb. Hazánkban ma már szinte kizárólag a disznóvágások alkalmával házilag füstölt, vagy más módon tartósított (pl. zsírban lesütött hús, kolbász) húskészítmények elfogyasztása miatt fordul elő. Többnyire nyers vagy rosszul hőkezelt, füstölt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. Betegedtek már meg több nappal korábban készített és a kamrában tárolt fel nem melegített pörkölt fogyasztásától is. A megbetegedést a nem </span></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 15px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">megfelelő hőkezelés miatt a termékben maradó, <em>Clostridium botulinum</em> baktérium által termelt mérgező anyagcseretermék (botulotoxin) elfogyasztása okozza. A <em>Clostridium botulinum</em>, de főleg a spórája rendkívül ellenálló a külső behatásokkal szemben, beleértve a szokványos hőkezelési eljárásokat is. Földdel, az állatok székletével kerül az élelmiszerekbe. A méreganyag magában az élelmiszerben termelődik, annak elfogyasztásával kerül a szervezetbe. Csak olyan élelmiszerben, az élelmiszer olyan részében termelődik, amely a levegővel nem érintkezik (konzervek, nagyobb darab pácolt húsok). A méreganyag hideg körülmények között nem termelődik, azonban a hűtőszekrény hőmérsékleténél melegebb helyen történő pácolás) már veszélyes lehet. A kórokozó gyengén savanyú, közömbös vagy enyhén lúgos kémhatású élelmiszerekben (>4,5 pH-n) érzi jól magát, és termeli méreganyagát, 4,5-nél alacsonyabb pH értéken (savanyú jellegű élelmiszerekben) sem szaporodni, sem mérget termelni nem képes. A nitrites pácsó előírt mennyiségű adagolása is védelmet jelent. A kórokozó által termelt méreg rendkívül erős hatású, embernél egy grammnyi mennyiség milliomod része is halálos. A méreg egyetlen "kedvező" tulajdonsága, hogy hőérzékeny, legalább 10 perces forralás során biztosan hatástalanná válik. A botulizmus megelőzését segítheti ez az ismeret, mivel az alaposan átfőzött, átforralt ételtől nem betegednek meg. </span></span><span class="Apple-style-span" style="-webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; line-height: 15px;">A házi disznóvágásból származó termékek fogyasztása más, ételmérgezés jellegű, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhat (pl. <a href="http://www.egeszsegvilag.hu/betegseg/salmonella-fertozesek">szalmonellózis fertőzés</a>, <a href="http://drinfo.eum.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_2935;jsessionid=A3B329D8989B44ED1442A209081FA2AE">sztafilokokkusz ételmérgezés</a>). A szalmonella ételfertőzés az étel fogyasztását követően 1- 2 napon belül jelentkezik, és sokszor jár magas, akár 40 C fokos lázzal, mely miatt sokszor influenzával is összetévesztik. A sztafilokokkuszok okozta ételmérgezés elsősorban hányással jár, és már az étel elfogyasztása után 1-2 óra múlva is jelentkezhet. Gondoljunk arra, hogy a mélyhűtők elterjedése miatt ezek a megbetegedések nem csak disznóölést követően, hanem bármikor előfordulhatnak a finomságok elfogyasztását követően. A disznótoros, a kolbász és a disznósajt sokszor okozott már ételmérgezést, a készítés során elkövetett legkisebb hiba esetén is veszélyes lehet. </span></div></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-23463008555795726082010-12-18T03:04:00.000-08:002010-12-18T03:28:50.387-08:00A hidegben minden kisebb??<div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ-yqzsx6rhJ7Z3pwPPPQ1laYUiP3n6XzIH6kuX8b8ixPEp6wRb16w7sdYtYvhFf-8nUgiseZr60oVnCwih9uMAup1Wb6aM4gjJE5Zizmp-c98k7eFaNSCiaRx5MX0AlOBzTZznILRungR/s1600/k-Halak.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="160" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ-yqzsx6rhJ7Z3pwPPPQ1laYUiP3n6XzIH6kuX8b8ixPEp6wRb16w7sdYtYvhFf-8nUgiseZr60oVnCwih9uMAup1Wb6aM4gjJE5Zizmp-c98k7eFaNSCiaRx5MX0AlOBzTZznILRungR/s200/k-Halak.jpg" width="200" /></a><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">A <i><a href="http://www.functionalecology.org/view/0/index.html">Functional Ecology</a></i> című folyóiratban arról írnak finn és norvég kutatók, hogy bizonyos halak a kemény teleken összemehetnek, ennek az oka nem más, mint hogy a fiatalabb egyedek a kevés élelem miatt energia megtakarításra szorulnak, és ezt így tudják elérni. </span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;">A jelenség nem szokatlan, korábban kisebb testű emlősök produkáltak hasonló méretvesztést, főleg a cickány félék és a gyíkok. Különösen látványos, ha a Galapágos-szigetek környékén honos tengeri leguán példáját vesszük, mely az El Nino esemény éveiben a tengerfelszín felmelegedése miatti kevés táplálék okán akár 20 százalékot is képes veszíteni méretéből. Finn valamint norvég kutatókból álló kutatók a világon elsőként bizonyították, hogy a méretvesztés jelenségét a halak is produkálják. A kutatók mesterséges telet generáltak a tenyésztett lazacfélék medencéjében, növelték az élelem hiányát, csökkentették a hőmérsékletet, jégpáncéllal borították be a medencét, valamint viharos áramlatokat generáltak A fiatal lazacok a testhosszuk 10 százalékát is elvesztették, mely 1 centiméteres megrövidülést jelent. A kutatók ezt „áttelelési anorexia” névre keresztelték, mivel az őszi alkalmazkodás időszakában a halivadékok étvágya nagy mértékben csökkent. A tudósok még nem tudják biztosan, mi áll a dolog hátterében,de feltételezésük szerint a gerinccsigolyák között kocsonyás porckorongok redukálódása az indok.</span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-37513120280288485022010-12-13T13:05:00.000-08:002010-12-14T06:03:00.045-08:00MIért élnek tovább a nők, mint a férfiak?<div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Sok szakember véli úgy, hogy az öregedési folyamatot sok apró hiba felhalmozódása okozza. Ez a leromlás azt jelenti, hogy életünk hosszát a hibák és azok kijavításának hatékonysága közti egyensúly határozza meg. Testünk sejtfenntartó és sejtjavító mechanizmusai csodálatosan hatékonyak, de nem tökéletesek. A károsodások egy része kijavítatlan marad, és felhalmozódik az idő múlásával. Tehát azért öregszünk, mert a testünk folyamatosan hibákat csinál. </span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Joggal merülhet fel a kérdés, miért nem javítja meg magát hatékonyabban a testünk. Erre az lehet a magyarázat, hogy génjeink csupán rövid távú hordozóeszköznek tekintik a testünket. A növekedéshez és a szaporodáshoz elegendő a jelenlegi karbantartás is, a tartósság fokozása azonban nem éri meg a nagyobb befektetést, amikor olyan nagy a véletlenszerű, balesetből származó haláleset. Másképp megfogalmazva tehát a gének halhatatlanok, de a test (görögül szóma) eldobható.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></span></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhADF2LUSWHN25ZJ-cjI2ynXJxPnSNFYRUGMB_q_IIDLWAMnKHFoXG0pOzawqUXNaz7bhOAnq3MTf3K7mxZonriAEeFCpauYYkj1gLwZ8xkh62D2JqZvWcGHepQuPvMiSMI2UY39SsVkZTd/s1600/nagyi-415x282-custom.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="217" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhADF2LUSWHN25ZJ-cjI2ynXJxPnSNFYRUGMB_q_IIDLWAMnKHFoXG0pOzawqUXNaz7bhOAnq3MTf3K7mxZonriAEeFCpauYYkj1gLwZ8xkh62D2JqZvWcGHepQuPvMiSMI2UY39SsVkZTd/s320/nagyi-415x282-custom.jpg" width="320" /></a><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Lehetséges, hogy a nők azért élnek tovább, mert kevésbé "eldobhatók", mint a férfiak? Ez biológiai szempontból igen elfogadható magyarázatnak tűnik. Az embereknél - akárcsak az állatoknál - a női test állapota igen lényeges a szaporodás sikere szempontjából. A magzatnak az anyaméhben kell fejlődnie, és a csecsemőt szoptatnia kell az anyának. Ha tehát a női testet túlságosan legyengítenék a károsodások, akkor jelentősen csökkenne annak esélye, hogy egészséges utódokat hozzon világra. A férfi szaporodásban betöltött szerepe ugyanakkor kevésbé közvetlenül függ az állandó jó egészségi állapotától. </span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy a férfiak összes biológiai feladata az lenne, hogy párt szerezzenek maguknak, és a szaporodás után akár meg is halhatnak. </span></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"></span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Evolúciós szempontból nézve a férfiak szaporodási sikerének hajtóerői rendszerint nem segítik elő a hosszú életet. A férfi termékenységet fokozó magas tesztoszteronszint valójában kifejezetten hátrányos a hosszú túlélés szempontjából. Ami a nőket illeti, rágcsálóknál már bebizonyították, hogy a női test hatékonyabban javítja meg a sejtek hibáit, mint a hímeké. A petefészek eltávolítása azonban eltünteti ezt a különbséget. Ugyanakkor az ivartalanított hím állatok gyakran hosszabb ideig élnek, mint ép társaik. A hímeknél tehát a kasztrálás lehet a hosszabb élet titka. </span></span><span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Ez minden jel szerint igaz az emberekre is. A régebbi időkben élő eunuchok (kasztrált férfiak) élettartamáról ugyan nem áll rendelkezésre elég történelmi adat, de a közelmúlt néhány feljegyzése igazolja a feltételezéseket. Egy időben bizonyos helyeken megszokott volt a férfi elmebetegek kasztrálása. Egy korabeli tanulmány, amelyben Kansas egyik meg nem nevezett elmegyógyintézetében kezelt több száz férfit vizsgáltak, arról számol be, hogy a kasztrált férfiak átlagosan 14 évvel tovább éltek, mint nem kasztrált társaik. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak rövidebb élettartamáért - legalábbis részben - a hormonjaik és más nemi tulajdonságaik a felelősek. Ennek ellenére nem valószínű, hogy sok férfi vállalná a kasztrálást a hosszabb élet reményében.</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="line-height: 19px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><i>Forrás: origo.hu</i></span></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-4364321262390746411.post-35729672511106234332010-12-09T12:14:00.000-08:002010-12-09T12:24:43.393-08:00Globalizáció az állat- és növényvilágban<div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Big Mac Pekingben, Wal-Mart Brazíliában, South Park Magyarországon. Ez a globalizáció, a modern kultúra, az életvitel homogenizálódása. De nem csak az emberi társadalom lesz egyre globalizáltabb, a biológusok szerint az állatvilágban is hasonló trendek mutatkoznak. Az emberi beavatkozásnak köszönhetően néhány állat- és növényfaj a világ egyre távolabbi szegletébe jut el, legtöbbször az endemikus fajok rovására. A természetvédők körében egyre nagyobb aggodalomra okot adó folyamatot<i>biotikus homogenizációnak</i> nevezzük. Leginkább a helyi családi vállalkozásokat megfojtó nagyvállalatok nemzetközi terjeszkedéséhez hasonlíthatnánk ezt a folyamatot. Az élővilág is eljut lassan abba a korba, amikor világszerte ugyanazok a fajok fordulnak elő, a fajlista azonban meglehetősen rövid. Burjánzó gyomnövények, tenyésztett halak, a városok rágcsálók, elmés madarak és inváziós puhatestű fajok szerepelnek majd e listán. Óriási veszteség ez a Föld számára, és csak magunkat hibáztathatjuk miatta.</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><b>A vándorló puhatestű</b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY5Az0zeUaB7DPAfYhRhcnyxeUZ4bpRJ9d3XLkZ3BN8rDbUSZBlH_CIcGjzf3vBY39Zevg_4QV7IkZPlctIKvy-hb2mYYo8VYvtFdss9SClLXIlHvaDAXHv5M48nPw3Lofy0P3bxxFKEGK/s1600/Dreissena_polymorpha.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY5Az0zeUaB7DPAfYhRhcnyxeUZ4bpRJ9d3XLkZ3BN8rDbUSZBlH_CIcGjzf3vBY39Zevg_4QV7IkZPlctIKvy-hb2mYYo8VYvtFdss9SClLXIlHvaDAXHv5M48nPw3Lofy0P3bxxFKEGK/s320/Dreissena_polymorpha.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vándorkagylók</td></tr>
</tbody></table><div style="text-align: justify;">Az endemikus élővilágra az egyik legnagyobb veszélyt az inváziós fajok jelentik, amelyek a globális közlekedésnek és kereskedelemnek köszönhetően ma már szinte mindenhova eljutnak. Az édesvízi táplálékláncokat fenyegető vándorkagyló például Kelet-Európából hajókon, vitorlákon jutott el Nyugat-Európába, majd Észak-Amerikába. Angliában a vándorkagylót a közelmúltban az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek kiáltották ki. Amellett, hogy veszélyt jelent az őshonos kagylófajokra, feltűnése hátrányos a vízimadarak és a halak számára is. Eltömíti a vízvezetékeket, és tetemes károkat okoz a hajók, kikötők, erőművek számára. Statisztikák szerint az amerikai vállalatok évente körülbelül három milliárd dollárt költenek a vándorkagyló visszaszorítására. Inváziós fajokra a növényvilágban is akad bőven példa. A Japánból származó hírhedt kúszónövény, a kudzu például naponta akár 30 centimért is képes nőni, megfojtva ezzel a környezetében élő többi növényt. Nem meglepő, hogy a növény magyar elnevezése japán fojtóbab. </div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></div><br />
<div><div style="text-align: justify;"><b>Győz az eszesebb?</b></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLq0r08NYbwElIY0oZ27J3R7ddwQPLRXb0w4xGgrBYs0AbJTn76WZIcBhIkRb70HDq14lgxtTs3zN_9oDZtxs3uWMdZSzIr7bsYnjfwyUY25NQ-fXcxLn6xt78mdaJi5yO0mEQSWnAcBvs/s1600/vetesi.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLq0r08NYbwElIY0oZ27J3R7ddwQPLRXb0w4xGgrBYs0AbJTn76WZIcBhIkRb70HDq14lgxtTs3zN_9oDZtxs3uWMdZSzIr7bsYnjfwyUY25NQ-fXcxLn6xt78mdaJi5yO0mEQSWnAcBvs/s320/vetesi.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vetési varjú</td></tr>
</tbody></table><div style="text-align: justify;">Egy-egy régió biológiai sokféleségét a globális közlekedésnél is jobban befolyásolják a földhasználatban bekövetkező változások. A városok hasonló terjeszkedése, a természetes élőhelyek fogyatkozása, a művelés alá vont földek megegyező kezelése ugyanazoknak a fajoknak kedvez világszerte. E fajok közé tartoznak a csótányok, a varjak, a patkányok, a mosómedvék, a vörös rókák és a különféle szarvasok. Egy közelmúltban végzett brit kutatás feltárta, hogy az intenzív mezőgazdaság és földhasználat, valamint az élőhely, a táplálékszerzési lehetőségek beszűkülésének hatásaként jelentősen megnőtt a relatíve nagyobb aggyal rendelkező madárfajok állománya. Míg az elmúlt negyven évben a fogoly populáció 75 százalékkal fogyott, a szarkák állománya több mint 70 százalékkal nőtt. Úgy tűnik tehát, hogy a nagyobb agyú madarak könnyebben tudtak alkalmazkodni a változó körülményekhez. A biológusok szerint a madarak az urbanizáció okozta biotikus homogenizáció legszembeszökőbb példái. A nagyvárosoktól a távoli kisvárosokig galambokat, seregélyeket, varjakat, szarkákat szinte mindenütt találunk.</div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></div></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><b>Standard fajok</b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir27y-rVVUPFPA1tBn1k9P1qcrZQxQYzLpQ6EskRdfp4jPcgsZ_EkWxe1INRsj2NXR8Mh-UzKD0VxfAvHYTyYQ9n0dcvXNO64UQX4NUVxSqmq3kOZpS-5zafhHRgqKY7oE1-APjUp6q4xm/s1600/lazacatlanti.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir27y-rVVUPFPA1tBn1k9P1qcrZQxQYzLpQ6EskRdfp4jPcgsZ_EkWxe1INRsj2NXR8Mh-UzKD0VxfAvHYTyYQ9n0dcvXNO64UQX4NUVxSqmq3kOZpS-5zafhHRgqKY7oE1-APjUp6q4xm/s320/lazacatlanti.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Atlanti lazac</td></tr>
</tbody></table><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;">Ugyancsak érdekes trend az egyes fajok standardizálódása, azaz az a folyamat, ahogy a tenyésztett fajok kiszorítják a lokális változatokat. Ilyen faj például a barna pisztráng: a halastavak népszerű hala ugyanis Európában a vadon élő állományt már szinte teljesen kiszorította. A tenyésztett pisztráng azonban szinte kizárólag atlanti-óceáni eredetű, és szétterjesztésének köszönhetően a dél-európai folyókban élő endemikus pisztrángállományok jelentősen megfogyatkoztak. Hasonló folyamat játszódik le a lazacoknál is. A Norvégia és Skócia lazactelepeiről kiszabaduló egyedek a vadon élő atlanti lazac rovására terjeszkednek. A biotikus homogenizációval, a sokszínűség eltűnésével nem csak az élővilág lesz szegényebb, hanem a mi életminőségünk is csökken.</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: inherit;"><i>Forrás: www.geographic.hu</i></span></div>BioGeo Bloghttp://www.blogger.com/profile/06862476433333911599noreply@blogger.com