Fertőző betegségek

A biológia órák kiselőadásaihoz, megfelelő alapot jelenthetnek a Wikipedia vonatkozó oldalai. A most soron következő témákhoz (Fertőző betegségek) ezen a gyűjtőoldalon találhattok némi segítséget: Link!

Üdv!

Projektmunka; formai követelmények

A biológia projektmunkák formai követelményei letölthetőek Innen!

Egy jó hír a környezetnek!

Látványosan megrövidültek a műanyagpalackok kupakjai az elmúlt hónapokban, ami jó a környezetnek és a cégeknek is. Ha minden magyarországi ásványvíz- és üdítőitalgyártó anyagtakarékos palackot és kupakokat használna, akkor évi 1500 tonnával lenne kevesebb a műanyaghulladék. Ennyi alapanyagból 50 millió műanyagpalackot lehetne készíteni.

CellCraft

Felejtsd el a Warcraft-ot és játsz a CellCraft-al. A játék az alábbi linken: http://www.kongregate.com/games/CellCraft/cellcraft érhető el, és azon túl, hogy szórakoztató, rengeteg hasznos információt tudhatsz meg belőle az eukarióta sejt felépítéséről és működéséről.

Környezetvédelmi Vetélkedő

Az idén is megrendezésre kerül iskolánk házi Környezetvédelmi Vetélkedője. A 12. évfolyam kivételével, minden osztály részvételére számítunk. A feladatok megoldásához sok sikert kívánunk!

A feladatsor letölthető az alábbi linkről: Vetélkedő

A verseny több részfeladatból áll, melyek mindegyikét külön pontozzuk.

Negyven éve lángol "a pokol kapuja".

Már négy évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.

A geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég. Azóta is várják ezt a pillanatot. A szovjet szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki. Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.

A helyi lakosok által "A pokol kapujának" nevezett képződmény érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő maroknyi turistának. A Darvaza falu közelében fekvő látványosság Türkmenisztán középső részén, Közép-Ázsia szinte alig lakott, nehezen megközelíthető sivatagi területén található. Az izzó gödörből kiáramló hőség csak néhány percig elviselhető, érdemesebb távolabbról szemlélni a lángoló üstöt, mely főként éjszaka nyújt "pokoli" látványt.
2010-ben a türkmén miniszterelnök figyelmét is felkeltette a jelenség. Türkmenisztán évi 75 milliárd köbméter gázt termel ki, melyet szeretne megháromszorozni a következő 20 évben (mégpedig a sivatag középső területére fókuszálva).

A miniszterelnök meglátogatta a krátert, és elrendelte, hogy a hatóságok minél előbb keressék meg a tűz megszüntetésének módját, vagy legalább biztosítsák, hogy ne veszélyeztesse a közeli gázmezők fejlesztési munkálatait.


szólj hozzá: A pokol kapuja

Országos kétéltű- és hüllőfelmérési program indul

Országos kétéltű- és hüllőfelmérési programba kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával. A zöldek reményei szerint így hamarosan minden eddiginél pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre a hazai kétéltű- és hüllőfaunáról.
A herpterkep.mme.hu címen gyűjtik a megfigyeléseket: regisztrációt követően bárki feltölthet ide adatot, lehetőleg fényképpel és minél több részlettel - a megfigyelés pontos helye és ideje, az állat neme, kora, állapota stb. - együtt. A beküldött adatokat szakértők ellenőrzik, szűrik, és csak ezt követően bővítik az adatbázist, illetve jelenítik meg a megfigyelést a térképen. A honlapon az országban előforduló 17 kétéltű- és 15 hüllőfajról szóló leírások és fényképek segítik a látott állatok beazonosítását. Aki bővebben akar tájékozódni, ellátogathat az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának honlapjára.

Csernobil - Fukusima

Az 1986. ápr. 26.-án bekövetkezett csernobili atomerőmű robbanást, az akkori szovjet vezetés igyekezett titokban tartani ill. késleltetve kommunikálni. Azóta számtalan tanulmány megjelent a katasztrófáról, amit azért elevenítünk fel, mert sajnos aktualitása van. A Japánban található fukusimai erőmű hasonló sorsra juthat. A 2011. márc. 11-i 8.8-as földrengés után az erőműben robbanások történtek. A robbanások és a tűz után fukusimai atomerőmű húsz kilométeres körzetéből telepítettek ki 200 ezer embert, nagyjából annyit, amennyit 25 évvel ezelőtt Csernobil körzetéből. Harminc kilométeres körzetben pedig mindenkinek a házon belül kell tartózkodnia.

Csernobilban 1986-ban harminc kilométeres körzetben jött létre az erőmű körül a Zóna, az a terület, amelyet a katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett. A zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő alakzat, melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. A zónát 1986-ban állították fel, a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel. Nagyon valószínű, hogy Fukusima környékén is hasonló zóna jön létre, örök mementóként.

Az atomipar 25 éve hatalmas bizalmi vesztéseget szenvedett, ezt az energiaéhség mára részben feledtette, de már látható, hogy a japán katasztrófa teljesen új irányokat szab a világnak, akárcsak anno Csernobil tette.

Minden, amit tudni szeretnél a katasztrófáról: www.csernobil.hu 

Az élet rejtélye

A  biológia tankönyvekben szereplő definíciók szerint, evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Más megközelítésben az evolúció a populációknak a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodása, mely alkalmazkodást génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik megváltozásával érik el. 

Ezen a linken egy videófilmet találsz, amely egy egészen új evolúciós szemléletet közvetít: 

http://www.myspace.com/video/vid/62885661

Felismerik a denevérek a régi cimborákat

Gerald Kerth, a Greifswaldi Egyetem kutatója csapatával az Európa nagy részén elterjedt nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) két telepét figyelte meg öt éven át Németország déli részén. A mintegy 60 állatot mikrochippel látták el, így a szociális hálózatot 20 500 adat segítségével tudták rekonstruálni. Az akár húsz évet is megélő nőstények nagy szerepet játszanak az adott csoport és az egész kolónia összetartásában. Az a kevés nőstény, amely csoportot váltott, mindig anyjával vagy lányával együtt tette. A kutatás nemcsak arra világított rá, hogy az állatok felismerik egymást, és évekig emlékeznek a másikra, hanem arra is, hogy a rokonság és a barátság egyaránt fontos szerepet játszik a csoportképződésnél. A vizsgálatokat mindig április és szeptember között végezték, ugyanis nem rendelkeztek információval az állatok telelőhelyeiről. Tavasszal azonban ugyanazok az egyedek csoportosultak össze, mint az előző évben. Egyelőre nem tudni, mi teszi lehetővé számukra egymás felismerését - mondta Kerth. Mindazonáltal megfigyelték, hogy a denevérek egymáshoz dörgölik orrukat, és ilyenkor egyedi összetételű váladékot bocsátanak ki. Lehetséges tehát, hogy szag vagy hang alapján ismerik fel egymást az állatok. Ezek az eredmények új fényben tüntetik fel az állatok összetett szociális rendszerei és kognitív képességei közötti összefüggést. A nagyobb agy evolúciós kialakulása egyes emlősöknél tehát nem feltétlenül magyarázható a magasabb szociális szervezettséggel.

Forrás: hvg

Biobulvár: 700km 232 óra alatt...úszva

Maratoni távot úszott egy jegesmedve (Ursus maritimus) a Beaufort-tengeren: az állat 232 órát töltött egyhuzamban a hideg vízben, amíg a szárazföldtől a legközelebbi jégtábláig eljutott. A nőstény medve közel 700 kilométert tett meg ez idő alatt. A klímaváltozás miatt a jegesmedvéknek egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy a jégtakaróig eljussanak. A nőstény medvét 2008 augusztusában fogták be, és ekkor látták el műholdas jeladóval, majd két hónapon keresztül követték útját Alaszka északi részén. A jegesmedve 687 kilométert úszott a 2-6 Celsius-fokos Beaufort-tengerben jégtábla után kutatva, majd azt követően további 1800 kilométert tett meg a jégen. Ez idő alatt tömegének 22 százalékát elvesztette, és egyéves bocsa is odaveszett a hosszú úton. A hosszú utazásról az amerikai geológiai szolgálat (USGS) kutatói csak most számoltak be a Polar Biology című folyóirat honlapján. A jegesmedvékről eddig is tudták, hogy nagy távolságokat képesek úszva megtenni a szárazföldtől a jégtáblákig, hogy fókákra leljenek, ám ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen utat rögzítettek a kutatók. A szolgálat már 1985 óta tanulmányozza a jegesmedvék élőhelyhasználatát és populációdinamikáját.A medvék útjait nehezíti a klímaváltozás miatt csökkenő jégborítás, mert így egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük. Az ilyen hosszú utak nagyon magas "költségekkel" járnak a medvék számára: rengeteg energiát igényelnek, és csökkentik az állatok szaporodási sikerességét is. Az Északi-sarkvidéken élő faj fennmaradása a sarki jégtakarótól függ, ezért az emlősök közül talán a jegesmedvék vannak a leginkább kiszolgáltatva a klímaváltozásnak. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a sebezhető (vulnerable) kategóriába tartoznak, a becsült számuk 20-25 ezer egyed.

Forrás: Origo

Dohányfüst??...Na ne!

A cigaretta összetevői között mostanáig legalább 60 rákkeltő- és 4000 mérgező anyagot mutattak ki. A mérgező anyagok pontos anyagcseréje mostanáig nem volt ismert, így azt gondolták, hogy a DNS-t érintő mutációk esetleg csak a rászokást követő néhány évben kezdenek el megjelenni. Egy új kutatás azonban rámutat, hogy a folyamat ennél sokkal gyorsabb is lehet: kiderült, hogy a vérben már a cigaretta elszívását követő 15-30 percben is nagy mennyiségben van jelen egy olyan vegyület, amely közvetlenül képes károsítani az örökítőanyagot. A tüdőrák - és a dohányzással összefüggő mintegy 18 egyéb ráktípus - természetesen nem azonnal, hanem csak a mutációk felhalmozódását követően alakul ki. Az új eredmények ennek ellenére is meglepőek, hiszen eddig senki sem gondolt rá, hogy a dohányosok vérében ilyen hamar megjelennek a mutációkért közvetlenül felelős vegyületek. Stephen S. Hecht és munkatársai a policiklusos aromás szénhidrogéneknek (polycyclic aromatic hydrocarbon, rövidítve: PAH) nevezett anyagokat vizsgálták, amelyek azáltal károsítják a DNS-t, hogy kémiailag hozzákötődnek. A kutatók megjelölték az aromás szénhidrogének egyik fajtáját, a fenantrén nevű vegyületet, majd a vizsgálatban használt cigarettákba töltötték őket. Ezután 12 önkéntes résztvevő bevonásával követték nyomon, hogy mi történik a vegyülettel a szervezetben. Kiderült, hogy a fenantrén a véráramba jutva gyorsan olyan anyaggá alakul, amely közvetlenül képes károsítani a DNS-t. A vegyület szintje a cigaretták elszívását követően 15-30 perccel érte el a vérben mérhető legmagasabb koncentációértékeket - írják a kutatók. A szerzők szerint a fenantrén átalakulása olyan gyorsan zajlik, hogy a mutációkeletkezés szempontjából ugyanezt a hatást váltaná ki az is, ha a vegyületet egyenesen a véráramba juttatnánk. A tanulmány egyedülálló, hiszen először vizsgálta egy ismert rákkeltő vegyülettípus emberi szervezetben történő átalakulását. A vegyület egyéb forrásait is kizárták, hiszen az anyag kizárólag a cigarettából került a résztvevők vérébe, nem a légszennyezésből vagy az elfogyasztott ételekből.

Forrás: Origo

Mekkora átverés az Oxigénes víz??

A bejegyzés címében feltett kérdésre nagyon röviden is lehetne válaszolni: elég komoly átverés. De nézzük meg, hogy ez valóban így van e, milyen adatok cáfolják az oxigénes víz hirdetett mindenhatóságát. 
A víz szobahőmérsékleten, a szokásos légköri nyomáson literenként nagyjából tíz milligramm oxigént tartalmaz, amit a levegőből vesz fel. Legalábbis elvileg, mert ezt az értéket minden szennyeződés csökkenti. Egy forrás kristálytiszta vizében még simán megvan a 10 mg, a Duna vizében már csak 6–8 mg-t mérhetünk. Ha nekiállunk direkt dúsítani az oxigént a vízben, ezt az értéket persze lehet növelni. Sima levegővel, mondjuk, egy akváriumpumpával mi magunk is felhúzhatjuk 10 mg-ig a víz oxigéntartalmát. Ha levegő helyett tiszta oxigént használunk, nagyjából negyven–ötven milligrammig lehet feltornászni a koncentrációt. Persze a víz a természetes állapotára törekszik, és lassan kidobja magából a felesleges oxigént. 

Az oxigénes csodavizek azonban ennél jóval nagyobb oxigéntartalommal, esetenként 2000 mg körüli értékekkel hirdetik magukat. Fizikailag ez nem lehetetlen, egyszerűen növelni kell a nyomást, de ahhoz hogy a vízbe bele tudjuk préselni a reklámozott 2000 mg oxigént, szobahőmérsékleten kb. kétszáz atmoszféra nyomásra van szükség. Ami egészen abszurd, emellett egy hegesztéshez használt oxigénpalackban uralkodó százötven atmoszféra nyomás is eltörpül. De tegyük fel, hogy a szifon felpörög, és beleküldi a 2000 mg oxigént a vízbe. Ahogy a vizet kitöltjük egy pohárba, az oxigén alkalmazkodik a kétszázad részére csökkent nyomáshoz, és a térfogata hirtelen a kétszázszorosára nő, magyarul rettenetes buborékolás közepette pillanatok alatt távozik a vízből. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, ahogy a frissen kitöltött szódából kipezseg a szén-dioxid, csak éppen a sokszorosára gyorsítva – a szén-dioxid ugyanis kémiai reakcióba lép a vízzel, szénsav keletkezik, ennek először el kell bomlania, és csak utána jönnek létre a gázbuborékok. Az oxigén nem lép kémiai reakcióba a vízzel, csak fizikailag oldódik benne. Valamennyi oldott oxigén tehát mindenképpen lesz a vízben, amit megiszunk, így érdemes végigkövetni hogy mi történik vele. A levegőből az oxigént, a tüdőnk veszi fel. A tüdő, kicsit leegyszerűsítve úgy működik, hogy tele van léghólyagokkal, azokat apró hajszálerek hálózzák be sűrűn, és ezeknek az ereknek a nagyon vékony falán át kerül a véráramba a belélegzett levegőből az oxigén, amit a vörös vértestek felvesznek, aztán elszállítanak a test minden részébe. A léghólyagok összfelülete, amin az oxigénfelvétel történik, egy átlagembernél nagyjából 280 négyzetméter, akkora, mint egy teniszpálya. Könnyű belátni, hogy ez az óriási, oxigénfelvételre optimalizált mechanizmus egyetlen más testrészünkben sincs meg, a gyomor és az emésztőrendszer pedig, aminek a funkciója a táplálék felbontása és feldolgozása, különösen nem alkalmas az oxigén hatékony felvételére. Tulajdonképpen jól is járunk azzal, hogy a gyomrunk nem tud lélegezni, vagyis légnemű anyagokat a véráramba juttatni: kínos lenne, ha az ember szénsavas üdítő vagy ásványvíz fogyasztása után a szén-dioxid-mérgezés tüneteit produkálná. Ennek analógiájára, ha komolyan vesszük a reklámokban említett 2000 milligrammos adatot, az hat percre elegendő oxigén egy liter vízben, óriási nyomáson, aminek a szervezetbe jutása (már ha a gyomor képes lenne felvenni), valószínűleg a búvárok által rettegett oxigénmérgezéshez vezetne.

Forrás: index

Etológia érettségizőknek

Az utóbbi évek írásbeli vizsgáin (biológia), kivétel nélkül szerepelt valamilyen etológiával kapcsolatos feladat. Ezen feladatok megoldásához szeretnék némi elméleti segítséget nyújtani, a legfontosabb tudnivalók közzétételével. A rövid etológiai összefoglaló dokumentumot letöltheted innen! Jó tanulást!

Encyclopedia of Life

Fantasztikus kezdeményezés!
A világ összes élőlénye egy weboldalon: Encyclopedia of Life