A gyerekek egy neurobiológus irányításával vizsgálták, hogy a méhek a színeket és a mintázatokat is egyaránt figyelembe veszik-e a nektárkeresés során. Ehhez sárga és kék színű, kerek műanyagtálakat használtak. A köröket négy darab, 4x4-es egységbe rendezték, pozíciójukat először színes ceruzával rajzolták le a gyerekek. A színes edények térbeli helyzete szerint többféle elrendezést alkalmaztak. A bal felső egységben a kék színű edények voltak belül, körülöttük pedig a sárga színű edények, mellette pedig ugyanennek a fordítottja (a kék edények kívül, a sárgák belül, lásd a lenti ábrán v. az eredetit itt). Az alsó sorban megcserélték a fenti elrendezést, így a kék edényekkel körülvett sárga edények a bal oldalra kerültek. Az egységek középen elhelyezkedő edényekbe cukros vizet tettek, ami a nektárt helyettesítette, a külső edényekben viszont csak sima víz volt. A kísérletben arra voltak kíváncsiak, hogy a méhek csak a színeket vagy a színes körök egymáshoz viszonyított helyzetét, vagyis a mintázatokat is megjegyzik-e a táplálékkeresés során. Mivel "nektár" csak a belső edényekben volt, a méheknek nem nyújtott elegendő információt, ha a táplálékot csak a színhez rendelték, meg kellett jegyezniük a térbeli elhelyezkedést is. Kiderült, hogy ez így is történik, hiszen amikor mindenhova sima vizet töltöttek, a méhek 90,6%-a akkor is a középső körökhöz repült először.A vizsgálatot úgy is megismételték, hogy a középső, cukros vizet tartalmazó edényeket sárga és kék helyett zöld színűekre cserélték. A méhek többsége ettől megzavarodott, és véletlenszerűen kezdett el próbálkozni, két rovar kivételével. Mindez igazolta, hogy az állatok nemcsak a mintázatot, hanem a színeket is megjegyzik. Bár a gyerekek nem csatoltak irodalomjegyzéket és statisztikai analízist sem végeztek, Lotto szerint mégis képesek voltak arra, hogy felfedezzenek valami eredetit. Korábban ugyanis nem igazolták egyértelműen, hogy a méhek együtt kezelik a színeket és a színek mintázatait.
Forrás: Biology Letters
