Így Isztok Ti

Avagy az energiaitalok kémiája....
A különböző energiaitalok összetételükben nagyon hasonlítanak egymásra, "működési mechanizmusuk" pedig a Coca-Colával megegyező. Aktív összetevőként tartalmaznak egy kisebb lórúgásnyi cukrot (általában a szőlőcukor), és egy jó adag koffeint (a mostanában megjelent light változatok ugyanakkor cukormentesek, ami olyan, mint a koffeinmentes kávé mesterséges édesítőszerrel), de számos misztikus alkotórészük is van, amelyeket a teljesség igénye nélkül szintén bemutatunk. Nézzük végig az aktív- és a misztikus összetevőket és ezek élettani hatásait:

Aktív összetevők:

- szőlőcukor (glükóz)

C₆H₁₂O₆ (Molekulaképét lásd jobbra.) A szőlőcukor a legfontosabb monoszacharid, szerkezetileg aldohexóz, amely egy aldehid és öt hidroxid csoportot tartalmaz. A legelterjedtebb szerves molekula a Földön. Az élővilág egyik alapvegyülete, "vegyileg kötött napenergia". Az állati és a növényi szervezetek egyaránt tartalmazzák, mint általános "energiatároló" molekulát. 

- koffein

C₈H₁₀N₄O₂, 1,3,7-trimetil-xantin. (Molekulaképét lásd fentebb.) A kávéban és a teában megtalálható. Az egyik legelterjedtebben fogyasztott alkaloid, teinként is említik. A központi idegrendszer enyhe serkentőszere, élénkíti a szívműködést, javítja a szellemi funkciókat, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. Az izmok teljesítőképességét fokozza. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint mobilizál, hatására a veseerek tágulása miatt fokozódik a vizeletkiválasztás. A nem kábító fájdalomcsillapítók hatását erősíti (elsősorban fejfájás esetén hatásos).

Ha két decinyi vízben feloldanánk ezt a két "aktív összetevőt" akkor tulajdonképpen már el is készítettük az energiaitalt. Megfelelően bedobozolva biztosan el lehetne adni jó pénzért. Azt hiszem ezek az italok az "aktív összetevőknél" is jobban hasonlítanak abban, hogy irreálisan drágák. Félelmetes haszon van rajtuk. Maradjunk azonban a kémiánál. (A szőlőcukor a legelterjedtebb, de van olyan amelyikben maltóz található.)

Misztikus összetevők:

Bár a fentebb említett "aktív összetevők" adják elsősorban az élénkítő hatást, mégis a "misztikus összetevők" kapnak nagyobb hangsúlyt. Marketing szempontból a koffein, meg a szőlőcukoregyáltalán nem lenne nyerő, viszont olyan "csodák", mint a glükuronolakton, az L-Karnitin, az inosit és a taurin nagyon jól eladhatók.

Nézzük meg ezeket is.

- glükuronolakton

C₆H₈O₆, D-glükurono-3,6-lakton 

Tulajdonképpen egy szénhidrátszerűség. "Testépítőszerek" is tartalmazzák. A glükóz emésztésekor a májban keletkezik. Az energiaitalok mellett megtalálható a gabonafélékben és a vörösborban is.  A glikogén keletkezését szabályozza a szervezetben. A glükonsavval egyensúlyban van jelen. 

- L-Karnitin

C₇H₁₅NO₃, 3-hidroxi-4-trimetilammónium-butanoát

Egy aminosav származék. Az energiaitalok mellett megtalálható a vázizomzatban és a szívben. Legnagyobb mennyiségben a vörös húsok tartalmazzák, de más húsokban és növényekben is előfordul. A zsírokból származó hosszú szénláncú zsírsavak átvitelét biztosítja a sejtek membránján, és a mitokondriumokon.

- Inosit

C₆H₁₂O₆, cisz-1,2,3,5-transz-4,6-ciklohexánhexol, ciklohexitol, inositol, izomcukor. Egy gyűrűs többértékű alkohol (poliol). Az energiaitalok mellett megtalálható minden eukarióta sejtben különböző vegyületek formájában, valamint a nagy korpa tartalmú gabonafélékben, babban és sok gyümölcsben is előfordul. Különböző biokémiai folyamatokban vesz részt. Szerepet játszik a membránpotenciál fenntartásában, a sejtek közötti kalciumion koncentráció szabályozásában, a zsírok lebontásában és a vér koleszterin szintjének csökkentésében.

- Taurin

C₂H₇NO₃S, H₂N-CH₂-CH₂-SO₂-OH, 2-aminoetán-szulfonsav. 

Egy aminosav származék. Az energiaitalok mellett megtalálható kis mennyiségben az állati és emberi szervezetben is, húsok és belsőségek tartalmazzák. Élettani hatása nem teljesen ismert. Szerepet játszik a membránokon keresztüli kalcium-áramlás szabályozásában, az inzulinhoz hasonlóan elősegíti a glükóz sejtekbe áramlását ezáltal nő a fizikai teljesítőképesség, csökken a vércukorszint. Méregtelenítő és antioxidáns hatással is rendelkezik. A taurinról lényeges megemlíteni, hogy alkohollal kölcsönhatásában mérgező vegyületek alakulhatnak ki belőle! Vagyis nem lenne szabad az energiaitalokat alkohollal együtt fogyasztani!

Ide tartoznak még olyan összetevők, mint:

- guarana-kivonat 

Egy az Amazonas esőerdeiben őshonos, és elsősorban Brazíliában termesztett örökzöld kúszónövény kivonata, mely a kávénál nagyobb mennyiségben tartalmaz koffeint, valamint teobromint és teofillint. Az élénkítő hatása mellett állítólag természetes zsírégetőként is működik. 

- ginzeng-kivonat 

A ginzeng gyógyító erejét már az egyiptomiak is felismerték, és előszeretettel használták különféle betegségek gyógyítására. Az ázsiai eredetű gyökér mára már Európában is elterjedt, és joggal tartozik azon természetes csodaszerek közé, melyek nagyban javítják az ember életminőségét. Nehéz fizikai és szellemi megterhelés, magas vérnyomás, depresszió és koncentráció zavar esetén ajánlott a ginzeng alkalmazása. A gyökér csökkenti a vérzsír szintet, serkenti a szervezet fehérje felépítését, valamint sikerrel alkalmazható az időskori cukorbetegség és a légzőszervi bajok leküzdésében is. Hogy mennyire állnak egzakt vizsgálatok a fenti megállapítások mögött nem tudom. Mindenesetre szinte "borítékolható volt, hogy energiaitalba is belekerül előbb-utóbb. Egyébként a vizsgálatok szerint megtalálható benne a szőlőcukor, az A-vitamin, a B1-vitamin és B2-vitamin, bizonyos alkaloidok, ösztrogének, különféle illóolajok valamint a nyomelemek közül szelén, germánium. 

- Ginkgo Biloba-kivonat

Egy páfrányfenyő, amely talán a leghosszabb ideig élő organizmus a Földön. Két lényeges hatóanyagcsoportot tartalmaz: flavonoidokat és terpéneket. A terpéncsoportba tartozó hatóanyagok közül a ginkgolid (diterpén) és a bilobalid (sesquiterpen) a legjelentősebbek. Ezek mellett tartalmaz még különböző szerves savakat, pl. aszkorbinsavat is. Mindenféle hatása mellett az energiaitalokba bizonyára a központi idegrendszert serkentő hatása miatt kerül.

Egyéb összetevők

Az eddig említetteken kívül "természetesen" ezek a löttyök is tartalmaznak olyan egyéb "nyalánkságokat", mint színezékek, antioxidánsok, mesterséges édesítők, savszabályzók, habzásgátlók,aromák, szén-dioxid, vitaminok, ásványi anyagok, sók, stb. Itt csak felsorolom azokat az összetevőket, amik még (információm szerint) megtalálhatók az energiaitalokban. Persze ezek nem mind egyetlen italban találhatók. Ezek mellett számtalan egyéb anyagot is tartalmazhatnak még, amiket esetleg fel sem tüntettek. 

- savszabályzók: nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna), nátrium-citrát, kálium-citrát

- antioxidánsok: citromsav, aszkorbinsav, nátrium-citrát, kálium-citrát

- mesterséges édesítőszerek: aszpartám, aceszulfám-k

- szén-dioxid nagyon sok energiaitalban megtalálható, természetesen oldott állapotban, vagyis tulajdonképpen szénsav található bennük. Ez egyébként általában segíti más anyagok felszívódását.

- vitaminok: B2-vitamin, B3-vitamin, B5-vitamin, B6-vitamin, C-vitamin, B12-vitamin, E-vitamin, folsav

- stabilizátorok: módosított keményítők, polidextróz

- színezékek: karamell, szulfitos karamell, ammóniás karamell, riboflavin

Nem szabad persze megfeledkezni arról, hogy a legnagyobb mennyiségben mindegyikükben a víz fordul elő.

Összegzés

- Az alkohol ugyan egy határig maga is biztosítja a gyors energiafelvételt, de az egyéb összetevőkkel együtt már kiszámíthatatlan a hatása. Például diszkóba menet bajt okozhat, mivel az alkohol és a koffein vízhajtó hatása összeadódik. Tánc közben egyébként is megnő a folyadékszükséglet, de folyadékot már nem visznek be: ez rosszulléthez, kiszáradásos tünetekhez vezethet.

- Fontos tudnivaló, hogy az energiaitalok hipertóniás italok, vagyis bennük magasabb a folyadéknyomás, mint ami az emberi szervezet sejtjeiben van. Látszólagos ellentmondás: az energiaitalok nem alkalmasak a szervezet folyadékveszteségének pótlására, mivel a hipertóniás jelleg miatt dehidrációt (kiszáradást) okoznak, illetve a felgyorsult anyagcsere következménye hasmenés is lehet.

- Sajnos, a köztudatban nincsenek megfelelően elkülönítve a sportitalok és az energiaitalok:

+ A sportitalok tudományos alapossággal kidolgozottak arra a célra, hogy a sportolók az edzés vagy a verseny intenzív szakaszában biztosíthassák a szervezetük folyadék- és ásványianyag-pótlását.

+ Az energiaitalokat korrektebb lenne az élénkítő ital elnevezéssel illetni. 

+ Úgy lehetne összefoglalni, hogy minden sportital egyben energiaital is, de gyakorlatilag egyik energiaital sem igazán sportital.

- Ha valaki fáradt, igyon teát, ha kevésnek érzi, igyon kávét, ha autóvezetés közben elálmosodik, álljon meg, mozogjon, stb., ha pedig valaki annyira fáradt, hogy emiatt táncolni sem tudna energiaital nélkül, akkor inkább aludja ki magát...

- Az energiaitalok koffeintartalma egy deciliter folyadékban általában 30 mg, vagyis dobozonként két dupla kávénak felelnek meg. Azért tér el a hatása a kávé hatásától, mert az egyéb komponenseknek köszönhetően jóval hosszabb ideig tart.

- Fogyasztásuk kis mennyiségben, heti egy-két dobozzal nem mondható károsnak, de a rendszeresen vagy alkohollal együtt történő fogyasztásuk már károsíthatja a szervezetet, elsősorban a májat és a szívet, mert lökésszerűen megemeli a pulzusszámot.

- Nagyobb mennyiségben izgatottságot, vegetatív neurózisos tüneteket okoznak, ami heves szívdobogással, türelmetlenséggel, idegességgel, alkalmanként némi agresszivitással is járhat.Ez vezetés közben veszélyes lehet. A hatás természetesen egyénenként más és más.

- Bár függőséget nem okozhatnak, mégsem ajánlatos túl sokat fogyasztani belőlük. Akinek vérnyomásproblémája van, továbbá cukorbetegek, koffeinre érzékenyek, várandós és szoptatós anyák, gyermekek és szívbetegek ne fogyasszák!

- Az EU szakértői foglalkoznak az energiaitalok kérdésével, és, remélhetőleg hamarosan sor kerül egy jogszabály kidolgozására, amely az egészségi kockázatra való tekintettel állapítja meg az ilyen típusú italokban található hatóanyagokra vonatkozó határértékeket.
Franciaországban pl. egy 18 éves lány halála miatt már betiltották a Red Bull márkájú, népszerű energiaital fogyasztását (2004). A lány kosárlabdázás után elfogyasztott 4 dobozzal a fenti italból, halálát szívmegállás okozta. Dániában szintén megszületett a törvény az energiaitalok betiltásáról, Angliában pedig 18 éves kor alatti gyerekeknek, ill. terheseknek nem árúsíthatják.

A rénszarvasok "biológiai órája"

Az emlősök, így az ember biológiai órájának beállításáért is az agy tobozmirigy nevű része felel. A tobozmirigy kapcsolatban áll a szemmel, és a napi fénymennyiség függvényében szabályozza a benne termelődő melatonin nevű hormon előállítását. A melatonin a napi ritmus kialakításában vesz részt, és kizárólag sötétben vagy halvány megvilágítás mellett választódik ki: utóbbi tulajdonsága miatt alváshormonnak is nevezik. A melatonintermelés időtartama az éjszakák hosszával együtt változik, így télen több hormon termelődik, mint tavasszal és nyáron, amikor az éjszakák a nyári napfordulóig egyre rövidülnek. Karl-Arne Stokkan norvég biológus (Tromso-i Egyetem, a világ legészakibb egyeteme) és munkatársai félig háziasított rénszarvasoknál vizsgálták meg, hogy náluk miként működik a napi ritmus. Tromso-ban ugyanis nyáron 2 hónapig állandóan süt a nap, míg télen 2 hónapig sötét van, és a napszakok egyedül a napéjegyenlőségek idején változnak a Föld többi pontján megszokott rendben.

A kutatók kötőszöveti sejteket vettek az állatokból, és egy több génből álló DNS-szekvenciát illesztettek be a sejtek örökítőanyagába, amely aktiválja a belső óra génjeit. A beültetett szakasz egy olyan gént is tartalmazott, amely minden esetben fényjelet adott le, amikor az óra-gének bekapcsoltak. Más állatok esetében ezt követően nagyjából 24 óránként egyszer, az óra-gének működésével párhuzamosan villannak fel ezek a közvetítő-gének. A rénszarvasoknál e helyett folyamatosan, szabálytalan időközönként, gyenge erőséggel jeleztek, ami arra utal, hogy ezeknek az állatoknak valahogy sikerült kikapcsolniuk az óra-géneket. Egy olyan különleges környezetben, mint ahol a rénszarvasok élnek, a túlságosan pontosan szabályozott, 24 órás ritmus hátrányos is lenne, például ha akkor állítaná az állatot "alvó üzemmódba", amikor éppen a legalkalmasabb az időpont a táplálkozásra. A különböző napi, évszakos, éves ritmusok szabályzásának pontos mechanizmusa egyelőre még nem ismert, de valószínűleg az is a belső órával és a tobozmiriggyel áll kapcsolatban, s felvetődik a kérdés, hogy ezek után vajon honnan tudják a rénszarvasok, hogy mikor alkalmas az időpont például a szaporodásra és az utódnevelésre. A kutatók korábban azt hitték, hogy a biológiai óra szabályzása minden emlősben egységesen működik, ám a mostani eredmények tudatában elképzelhetőnek tartják, hogy a többi sarkvidéki állatban is eltérően zajlik a ritmusok szabályzása. Ennek kiderítésére Stokkan havasi hófajdok és más rénszarvasok tanulmányozásába kezdett: az első eredmények alapján úgy tűnik, hogy az óra-gének kikapcsolása a sarki állatfajoknál általános jelenség is lehet. Ugyanez sajnos nem mondható el a sarkvidékeken élő emberekről, akik gyakran küzdenek depresszióval a téli sötét hónapokban, és alvásproblémáik vannak a nyári világosság idején. Stokkan szerint az ember még túlságosan "trópusi fajnak" számít, és évezredekre lenne szükség ahhoz, hogy a sarkividéki embereknél is kikapcsolódjanak az óra-gének.

Forrás: Current Biology

Mikulás-rejtély

Tudományos válasz a régi kérdésre: LÉTEZIK-E A MIKULÁS?

1. Senki sem látott még repülő rénszarvast, ezt a fajt a biológia nem ismeri. DE a biológusok szerint jelenleg kb. 300 000 faj vár még osztályozásra és tudományos leírásra. Igaz, hogy ezek nagy része rovar és baktérium, de azért nem lehet TELJESEN kizárni egy ismeretlen emlősfaj, a csak a Mikulás által ismert repülő rénszarvas létezését sem.

2. A Földön jelenleg 6 x 109 (ötmilliárd) ember él. Ennek 33%-a, azaz 2 x 109 (kétmilliárd) fő 18 éven aluli, azaz gyermeknek tekintendő. DE a Mikulás nem foglalkozik a muzulmán, hindu, buddhista és napimádó gyermekekkel, ezzel feladatai (az ENSZ Népesség- nyilvántartó Hivatalának adatai alapján) a világ gyermeknépességének mintegy 15%-ára, 3,78 x 108 (378 millió) gyermekre korlátozódnak. Egy családra a világszerte megtartott népszámlálások adatai alapján átlagosan mintegy 3,5 gyermeket számíthatunk, így 9,18 x 107 (91,8 millió) felkeresendő családi otthon marad. Vizsgálatunk tudományosan legkevésbé alátámasztott állítása következik: feltételezzük, hogy mindegyik családban van legalább egy jó gyerek.

3. A Mikulásnak minderre 31 órája van a karácsonyi ünnep idején, köszönhetően a Föld forgásának és a különféle időzónáknak, feltéve persze (ami logikus), hogy keletről-nyugatra halad. (megjegyzés: A cikk amerikai szerzője nem veszi figyelembe, hogy egyes országokba, így Magyarországra is a Mikulás nem karácsonykor, hanem december 6-án látogat el. Ez a későbbi adatokban mintegy 11%-nyi hibát okoz.) A cikk hitelessége érdekében azonban nem változtattam meg az eredeti számadatokat, a renormálást az olvasó személyesen végezheti el.) Egy másodperc alatt tehát 822,6 látogatást kell lebonyolítania. Azaz minden olyan keresztény családra, ahol van jó gyerek, a Mikulásnak kb. egy ezredmásodperce jut. Ezalatt a következő feladatokat kell végrehajtania: parkolóhelyet keres, kipattan a szánból, beugrik a kéménybe, megtölti a harisnyákat, a maradék ajándékokat a karácsonyfa alá helyezi, megeszi az elöl hagyott finomságokat, visszamászik a kéménybe, visszaszáll a szánba, és elszáguld a következő családhoz. (A Mikulás magyarországi szokásai ettől némileg eltérnek, kissé több ideje is jut egy családra, de az ablakokkal való manipulálás, pl. egy lakótelepi ház tizedik emeletén a falon kapaszkodva - hát az sem habostorta! A ford.) Ha feltételezzük, hogy a 91,8 millió megállóhely egyenletesen oszlik el a Föld felszínén (ami persze nem igaz, de tettek már ennél nagyobb egyszerűsítéseket is tudományos elméletek kidolgozása során), akkor az egyes családok közti átlagos távolság 0,78 mérföldnek (1255 méter) adódik. A teljes bejárandó út hossza 75,5 millió mérföld (121,5 millió km), nem számítva az olyan kitérőket, amilyenekre mindannyiunknak szüksége lehet egy 31 órás folyamatos utazás során, plusz táplálkozás, tankolás, stb.

Ez azt jelenti, hogy a Mikulás szánja 650 mérföldet tesz meg másodpercenként (1046 km/s), ami kb, 3155- szöröse a hang sebességének. Összehasonlítás kedvéért: a leggyorsabb ember alkotta jármű, az Ulysses űrszonda mindössze vacak 27,4 mérföld/s (44,1 km/s) sebességet ért el, egy hagyományos rénszarvas pedig 15 mérföld/óra (24 km/h) "sebességgel" poroszkál.

4. A Mikulás szánjának terhelése újabb érdekes tényezőt jelent. Tegyük fel, hogy minden gyerek csak egy közepes méretű Lego-készletet kap (kb. 2 font = 0,9 kg), ekkor a szán 321 300 tonna ajándékot szállít, nem számítva magát a Mikulást, akit invariáns túlsúlyként kell figyelembe venni. Egy hagyományos rénszarvas a Föld felszínén maximálisan 300 font (270 kg) terheléssel tud megbirkózni. Még ha megengedjük, hogy egy különleges, "repülő rénszarvas" (lásd az 1. pontot) TíZSZER AKKORA terhet képes húzni, mint közönséges rokona, akkor sem bírja el a szánt a legendákban szereplő, a rajzokon látható nyolc, esetleg kilenc rénszarvas. Pontosan 214 200 repülő rénszarvasra van szükség. Ez persze - még ha a szán saját tömegét nem is vesszük figyelembe - jelentősen megnöveli a rendszer teljes tömegét: 353 430 tonnára. Megint csak az összehasonlítás kedvéért: ez négyszerese a Queen Elizabeth óceánjáró tömegének.

5. Egy 353 000 tonna tömegű, másodpercenként 1000 km-s sebességgel mozgó test jelentős légellenállást vált ki - ez viszont (a földi légkörbe visszatéro űrhajókhoz hasonlóan) felhevíti az élen haladó rénszarvasokat. A vezető rénszarvas-pár óvatos becslések szerint is 1,43 x 1022 (14,3 KVINTILLIO) Joule energiát abszorbeál minden másodpercben. Ezért pillanatok alatt lángra lobbannak, ezzel kitéve a súrlódásnak a mögöttük jövőket, ugyanakkor süketítő erejű hangrobbanást keltve. Az egész rénszarvascsapat mintegy 4,26 x 10-3 másodperc alatt elgőzölög. Az így meghajtás nélkül maradt szán ezután zuhanni kezd, és a benne ülő Mikulás a földi gravitációs gyorsulás 17500,06-szorosának megfelelő centrifugális gyorsulást szenved el. Ha a Mikulást 250 font (112 kg) tömegűnek tételezzük fel (és ekkor az ábrázolásokon szereplő közismerten kövér alakot nevetségesen slankítottuk!), akkor 4 315 015 fontnyi (1610,544 tonnasúly, azaz 1,579943664 x 107 newton) centrifugális erő keni őt a szán falához, és lapítja palacsintává.
Végső következtetésünk: ha a Mikulás valaha megpróbált ajándékokat vinni a gyerekeknek - akkor most halott.

Téli Madáretetés

A tél embert és állatot egyaránt próbáló időszak. A nálunk maradó, illetve az északról hozzánk érkező énekesmadarak áttelelését mi is segíthetjük a kertünkben, vagy parkban kihelyezett madáretetővel.

A madáretetést a fagyok beálltával, november végén, december elején kell elkezdeni, és amíg tart a hideg idő (általában február végéig) folyamatosan kell végezni. Enyhébb időben kevesebbet adjunk, kemény hidegek idején emeljük a napi adagot. Nagyon fontos a folyamatos etetés, mert ha a madarak megszokták a segítséget, számítanak rá. Az olyan etető amely legnagyobb szükségben hagyja cserben vendégeit, jóval többet árt, mint használ, hiszen a nagyobb körzetből odaszokott madarak a nyújtott táplálék megszűnte után nem találnak elegendő természetes eleséget, és akár el is pusztulhatnak. A folyamatos etetés alól azonban van kivétel is. Aki csak hetente, kéthetente egy alkalommal etet az is segíti az egyébként is a környéken tanyázó madarakat. Az egyszeri eleség úgyis gyorsan elfogy, és nagyobb távolságról nem csábít oda madarakat. Ne etessünk romlott, penészes táplálékot, mert a madarak pusztulását okozhatja. A sózott, fűszeres eleség is árthat a madaraknak. A sütemény- és kenyérmorzsa vizesen megerjed, és bélhurutot okozhat, ezért jobb, ha ezt a fajta eleséget nem adjuk a madaraknak. Az etetőket rendszeresen tisztítani kell. Erős kefével el kell távolítani /hetenként, kéthetenként/ az ürüléket és az eleség maradványait. Enyhe időben vízzel is le lehet mosni az etetőt. Célszerű az etetőt fák bokrok környékére helyezni,hogy a madarak veszély esetén (pl.karvaly felbukkanása) menedéket találjanak. Néhány félénkebb faj csak a csendes,nyugodt helyen lévő etetőt látogatja ezért érdemes az udvar egy félreeső részén,vagy a kertben is etetni. A cinegék viszont hamar megszokják az embert akár az ablakpárkányon is etethetjük őket. 

Mivel etessünk?

A legfontosabb eleségek közé tartoznak az olajos magvak. A legszélesebb körben alkalmazott téli etetőanyag napraforgómag A kisebb szemű, fekete héjú napraforgót mérete és puhább héja miatt jobban kedvelik a madarak. Kihelyezhetjük etetőbe vagy földre szórhatjuk. Fogyasztják: nagy fakopáncs, közép fakopáncs, széncinege, kék cinege, barátcinege,csuszka, szajkó, házi veréb, mezei veréb, erdei pinty, fenyőpinty, zöldike,meggyvágó, tengelic, csíz. Emellett napraforgóhoz hasonlóan magas olajtartalmú,és egyben fehérjékben gazdag tökmagot,kukacos diót,mogyorót is szívesen fogyasztják. (: barátcinege, kék cinege,széncinege, nagy fakopáncs, közép fakopáncs, csuszka, szajkó, házi veréb,mezei veréb.) A cinegék kedvelt elesége a madárkalács és a cinegegolyó, ami tulajdonképpen olvasztott marhafaggyúba vagy zsírba gyúrt olajos magok, gabonaszemek elegye, és a hidegbe kihelyezve megfagyott állapotban csipegetnek belőle a madarak. Gabonafélét is kihelyezhetünk a pintyféléknek és sármányoknak (erdei pinty, fenyőpinty, zöldike, tengelic, citromsármány), mint például búzát, árpát és kukoricaocsút, bár ők inkább a földről szedegetik össze a magokat és szemeket, ezért érdemes egy pár marékkal az etető alá is szórni az eleségből. Adhatunk kölest, lenmagot, repcét, és magkeverékeket is. A faggyú és a szalonna klasszikus téli madáreledel. Fontos azonban, hogy ne legyen füstölt, és sóval vagy egyéb fűszerrel ízesítve. A magas sótartalomtól a madarak is megszomjaznak, és a téli fagyok idején nehezebben találnak ivóvizet.A legegyszerűbb, ha spárgával felakasztjuk egy ágra. Zsírt vagy faggyút ágak repedéseibe, nagyobb lyukakba is lehet tömködni. Fogyasztják: nagy fakopáncs, közép fakopáncs, vörösbegy, fekete rigó, széncinege, kék cinege, barátcinege, csuszka. Az almát, a körtét és a szőlőt a madarak is kedvelik. A lehullott gyümölcs, vagy éppen a kamrában rothadásnak induló, emberi fogyasztásra nem alkalmas gyümölcsök kitűnő "rigócsalogatók", melyek fontos táplálékai mind az itthon maradó fekete rigóknak, mind pedig az északról érkező rigófélék csapatainak/énekes rigó,szőlőrigó,fenyőrigó,léprigó/. Emellett a cinegék,és egy különleges északi madárvendég a csonttollú is szívesen fogyaszt gyümölcsöt. A vörösbegyek és rigók számára, érdemes kiszórni konyhai maradékot is(főtt krumpli,főtt rizs, főtt tojás, főtt tészta, sajt, túró,nyers és főtt zöldség stb.) a kert végébe vagy bokrok aljába, mert azt is örömmel fogadják Fontos, hogy csak romlatlan, fűszermentes ételt adjunk. 

További madarakkal kapcsolatos információk megtalálhatók a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján: www.mme.hu

Téli Álom

A sünfélék nálunk elterjedt faja, a keleti sün (Erinaceus concolor) leginkább fák gyökerei közti üregekben, kőhalmok, farakások között vagy házak közelében lévő komposztkupacokon építi ki vackát, ahol napközben meghúzódva alszik, hogy felkészüljön az aktív esti időszakra. A kicsinyektől való nyugalom és nyugodt alvás érdekében a szoptató nőstény sokszor külön fészket épít magának a közelben. Mivel a sünt ragadozók csak ritkán pusztítják (elsősorban az uhu) álmát legfeljebb az ember zavarja meg. 

Az évközbeni, nappali szunyókálásokhoz képest, a hideg és élelemszegény téli időszak beköszöntével a sün hosszabb alvási periódusra rendezkedik be. A sünön kívül téli álmot alvó fajunk többek között a nagy pele (Glis glis), a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), a közönséges ürge (Citellus citellus)és több, a denevérek rendjébe tartozó faj, mint a közönséges denevér (Myotis myotis) vagy a hosszúfülű-denevér (Myotis bechsteini) is.
A téli álmot alvó állatok az őszi időszakban zsírpárnát növesztenek, és tavaszig gyakorlatilag ebből élnek. Amikor a meleg beköszöntével végleg kibújnak vackukból, lötyög rajtuk a bőr; hiszen a téli időszak alatt testtömegük felét is elveszíthetik. A nyugalmi fázisban az állatok testhőmérséklete 1-9 Celsius fok közé csökken (normális körülmények között 37-39 Celsius fok). Szívverésük a „normális” érték akár tizedére is lecsökkenhet; lélegzetvételük szintén megritkul.
A sün testhőmérséklete 5 Celsius fok alá süllyed; szívverése a percenkénti 180-ról nyolcra redukálódik; légzése 40-50-ről 3-4-re csökken percenként. A peleféléknél a szívverés száma a szokásos másodpercenkénti 30-ról 6-13-ra csökken, két lélegzetvétel között pedig akár 11 perc is eltelhet. A közönséges ürge testhőmérséklete pedig kevéssel fagypont fölé, két Celsius fokra süllyed. A legtöbb emlősfaj a téli álom alatt összegömbölyödik, hogy minél kisebb legyen a hőleadó felület.
A téli álom alatt nem folyamatos alvást kell elképzelnünk, hanem rövid, aktív időszakokkal megszakított többhetes nyugalmi állapotot. Mivel egy–egy ébrenléti időszak komoly energiaveszteséggel jár, az állatok igyekeznek minimálisra csökkenteni az aktív időszakok számát. Éppen ezért veszélyes, ha a téli álmot alvó állatokat zavarás éri, ugyanis a védekező mozgás, az új pihenőhely keresése tetemes energiát emészt fel. Így könnyen előfordulhat, hogy nem marad elég tartalék energiájuk az egész nyugalmi időszakra, vagyis nem élik meg a tavaszt.
Az állatok alvási ideje változó: míg a sünnél többnyire 3-4 hónap, a nagy pele 6-7 hónapot is átalszik.
A téli álom idejére több faj is (pl. denevérek, pelefélék) csoportokba verődnek, így tulajdonképpen egymást is melegítik, amire leginkább a fiatal egyedeknek van szükségük kemény telek esetén.

Az ENSZ szerint lárvákat, rovarokat kellene ennünk?

Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, főleg azokon a területeken, ahol ritkaságszámba megy a hús és a hal, számtalan ember számára hozzátartozik a mindennapi táplálkozáshoz a rovarok fogyasztása is.Thaiföldön például az emberek nyüveket, szöcskéket, csótányokat és egyéb rovarokat fogyasztanak rágcsálnivalóként, akár a sör mellé is. Mivel világszerte mintegy egymilliárd ember éhezik és pozitív hatásai is lennének az új táplálkozási kultúra elterjesztésének, a FAO kampányba kezdett, hogy népszerűsítse a mintegy ezer ehető, fehérjében gazdag rovar fogyasztását. A FAO elsősorban a régi tradíció felelevenítését próbálja népszerűsíteni, mondván: az emberek évezredek óta fogyasztanak rovarokat, manapság azonban a gasztronómia ezen ágát nevetségessé teszik, elavultnak és egészségtelennek nevezik. 

A szervezet már megalkotta az ázsiai-csendes-óceáni térség legfontosabb ehető rovarjainak ranglistáját, amelyen szerepel például óriás vízipoloska, ganajtúróbogár, hangya és méh. Ezeknek a rovaroknak egyik legnagyobb előnye, hogy elsősorban azokon a területeken gyűjtik vagy tenyésztik őket, ahol nem alkalmaznak növényvédőszereket. A rovarok emellett kevesebbet is esznek, mint a marhák, birkák vagy disznók, és jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a üvegházhatás fokozódásához, sok esetben pedig szerves hulladékká alakulnak. A rovarok ökológiai lábnyoma is lényegesen kisebb, mint a hagyományos tenyészállatoké. A méhek, ganajtúróbogarak és hangyák pedig az ökológiai rendszereket is szolgálják például a pollenek terjesztésével, a szerves hulladék lebontásával és kártevők elpusztításával. Ahhoz azonban, hogy a nyugati embereknek is megjöjjön az étvágya a ropogós ízelt lábak fogyasztásához, még sok "feldolgozási technikát" kellene kidolgozni.

Persze, amikor mi európai emberek ilyeneket olvasunk csak legyintünk egyet, hiszen a mi térségünkben nincsennek milliós éhező tömegek. Viszont ha belegondolunk abba, hogy a népesség ilyen mértékű növekedése mellet 2050-re kb. 9 milliárd ember él majd a Földön, ráadásul a népességnövekedéssel párhuzamosan az egy főre eső húsfogyasztás is jelentős növekményt mutat, már érdemes elgondolkoznunk a lehetséges megoldásokon. A 20 évvel ezelőtti 20kg/fő/év értékről a húsfogyasztás jelenleg 50kg évente! Ha ez utóbbi tendencián nem tudunk változtatni 2050-re a húsfogyasztás elérheti a 80kg/fő/év értéket....ennyi húst, ennyi embernek, pedig már csak egy másik bolygón lehet előállítani!

A Rafflesia

Földünk legnagyobb virágú növénye a Rafflesia arnoldii, amely januártól-márciusig virágzik DK-Ázsia dzsungeleiben. A növény akár 80 cm átmérőjűre és 10-11kg tömegűre is megnő. Érdekes, hogy a virágján kivűl semmilyen más látható szerve (se levele, sem pedig szára) nincs. Tulajdonképpen élősködő, amely egy lián (Tetrastigma) nedveit csapolja meg szívógyökereivel. A virágrügy kezdetben egy káposztára emlékeztet, majd kinyílva a képen látható módon felfedi az ivarleveleit. Ilyenkor a szaga rothadó tetetmre melékeztet. Nem véletlen, hogy a beporzását legyek végzik, melyeket ez a szag kifejezetten vonz. A növény ma már veszélyeztetett fajnak számít, élőhelye is zsugorodik ráadásul a helybeliek (filippínók) afrodiziákumnak gyűjtve rendszeresen csökkentik az állományát (a levágott virág helyén ugyanis soha nem nő újabb).

Melyik a legnagyobb rovar?

A biológia órákon gyakran elhangzik a fenti kérdés, és erre általában az a kész válaszom, hogy: a botsáska ill. a góliátbogár. A botsáskát szinte mindenki ismeri...de, hogy néz ki egy góliátbogár és mit érdemes róla tudni?? 

Méretük és tömegük alapján a legnagyobb rovarok a Szkarabeuszok családjának Goliathus (Góliátbogarak) nemébe tartoznak. A góliátbogarak  a trópusi Afrika erdeiben élnek és fák nedveivel, gyümölcsökkel táplálkoznak. A felnőtt hímek kb. 60-110 mm nagyságúak, a nőstények 5-8 centiméteresek. A lárvák tömege kb. 100g, a kifejlett példányok csak fele ilyen nehezek.
Képeket az alábbi linkeken találhatsz róluk: http://www.goliathus.com/en/gallery.php v. itt.

Persze vannak még "óriási" szitakötők, lepkék is, de az ő testük a végtagjaikhoz (szárny, lábak) képest kisebb méretű.

Ne Vásárolj Semmit Nap!

A környezetvédő és más fogyasztáskritikus szervezetek, minden év novemberének utolsó péntekjén arra kívánják fölhívni a figyelmünket, hogy a fejlett országok által diktált túlfogyasztás számtalan káros környezeti és társadalmi következményel jár. A reklámok, a fősodrú média által közvetített ideálok, melyek már kiskorunk óta befolyásolják világképünket, arra ösztönöznek, hogy minél több, minél gyorsabban és minél drágábban kielégítendő szükségletünk legyen. Mindeközben elterelődik a figyelem arról, hogy a fogyasztói boldogságérzetet fenntartó termékek előállítása többnyire hosszú távon fenntarthatatlan mértékben igénybe veszi a környezetünket.

A mozgalom kanadából indult, a jeles nap mottója: "Ami elég, az elég!". Ha egyetértesz az elvvel, csatlakozz, és ezen a napon tényleg Ne vásárolj Semmit!

A Niche-elmélet

A mai biológia órán szóba került a niche-elmélet, amelyet ökológiai értelmében először Hutchinson amerikai hidrobiológus használt. A niche eredetileg francia szó, fülkét jelent.  A niche az ökológiai térnek az a része, amelyet a populáció jelenlétével kitölt. (valójában egy olyan n dimenziós hipertér, amelynek minden dimenzióját egy olyan környezeti faktor adja, amely a populáció előfordulását meghatározza. Minden egyes faktornak, dimenziónak van egy, a populációt limitáló alsó és egy felső értéke.

Beszélhetünk a niche méretéről is, ezt niche-szélességnek nevezzük. Egy populáció niche-szélessége akkor nagy, ha a niche dimenzióinak nagy terjedelmét foglalja el. Ezek a generalista fajok, míg a specialisták esetében a niche-szélesség kicsi.

A természetben a populációk nem önmagukban, hanem társulásokban fordulnak elő, ezért a rendelkezésre álló ökológiai tér egy részét “meg kell osztaniuk” más populációkkal. Meg kell tehát különböztetni a fundamentális és a realizált niche fogalmát. Fundamentális niche az az ökológiai tér, amelyet a populáció versenytársak, kompetítorok hiányában, míg a realizált niche az az ökológiai tér, amelyet a populáció valójában, azaz versenytársak jelenlétében elfoglal. A kompetíció mértékétől függően a fundamentális niche-ek átfedődhetnek. Az átfedés (overlap) zónában kompetitív kizárás léphet fel: ebben az esetben a két versengő populáció közül a jobb kompetíciós képességű kiszorítja a gyengébbet. A gyakorlatban a realizált niche-ek is átfedődhetnek. Ilyenkor nem kompetitív kizárásról van szó, hanem a két populáció együtt létezéséről, koegzisztenciájáról. Ez általában akkor következik be, ha a közös tényező bőségben van.

moisture: páratartalom

temperature : hőmérséklet

A nitrogén körforgása

A nitrogén körforgása a bioszféra szempontjából kulcsfontosságú jelenség. Érdemes egy kicsit bővebben is megismerkedni vele:








A folyamat részei:

+ Nitrogénmegkötés (fixáció)
Erre a folyamatra kizárólag prokarióták képesek. Mindegyikük rendelkezik egy nitrogenáz nevű enzimmel, melynek ősi jellegét többek között az bizonyítja, hogy az enzim oxigénre érzékeny, annak hatására elbomlik. Ennek ellenére nem minden nitrogénkötő szervezet anaerob. Oxigént használó (aerob) fajaik az enzim környezetét valamilyen biokémiai mechanizmussal oxigénmentesítik a sejten belül.
A nitrogénkötő baktériumok élhetnek szabadon a talajban, ilyen pl. az anaerob Clostridium pasteurianum vagy az aerob Azotobacter. Több fajuk azonban szimbiózisban él magasabbrendű növényekkel, általában pillangósvirágúak gyökerével (Rhizobium fajok), de pl. a Frankia nemzetség tagjai az égerrel és a homoktövissel, a Nostoc kékmoszatfajok pedis a cikászokkal alkotnak szoros közösséget.
Különös jelenség, hogy a pillangósok gyökérszövete nem egyszerűen gümőt képez a baktériumok köré, hanem - a növényeknél egyedülálló módon - egy leghemoglobin nevű anyagot is termel, mely az állati hemoglobinhoz hasonlóan erős oxigénkötő tulajdonságú s ezzel védeni képes a baktérium nitrogenázát.

+ A nitrogén beépítése szerves anyagba
Az állatok növényi vagy más állatok testéből származó fehérjék révén jutnak nitrogénhez (ezt a sémán nem jelöltük). A növények pedig az ammóniának oxo-karbonsavakkal történő egyesítésével állítanak elő aminosavakat s abból fehérhjét (a folyamatot a Biológia III. tankönyv tárgyalja a 78. oldalon). Ha tehát nitrátiont vesz fel a növény (II.b.), akkor azt előbb ammóniává kell alakítania, ami körülményesebbnek tűnik, mint közvetlenül ammóniumiont felvenni (II.a.). Ennek ellenére a növények nitrátfelvétele mégis jelentősebb, mint az NH₄⁺ -felszívás, ugyanis a nitráthoz könnyebb hozzájutni: a negatív töltésű talajkolloidok sokkal kevésbé kötik, mint a pozitív ammóniumiont!

+ Ammonifikáció
A folyamatot számtalan prokarióta mellett gombák is végzik. Lényegileg arról van szó, hogy amikor ezek a heterotróf élőlények kinyerik és lebontják az elhalt szervezetek fehérjéit, a fölösleges nitrogént ammónia formájában a környezetbe leadják.

+ Nitrifikáció
Ez a folyamat mezőgazdasági szempontból igen jelentős. Első szakaszában (IV.a.) az ammóniát a talajban élő nitritbaktériumok (leggyakoribbak a Nitrosomonas nemzetség tagjai) nitritionná oxidálják, eközben energia szabadul fel:

NH₄⁺ + 1,5 O₂ = NO₂^- + H₂O + H⁺     G = -276,9 kJ/mol

A Nitrosomonasnak nem a nitritionra (NO₂^-) van szüksége, hanem a felszabaduló energiára (tehát számára az ammónia hasonló anyag, mint számunkra pl. a szőlőcukor - oxigénnel elégeti -, a keletkező nitrit pedig a mi anyagcserénkben létrejövő CO₂-nek megfelelő melléktermék).
A nitrifikáció második szakaszát már a nitrátbaktériumnak is nevezett Nitrobacter nemzetség tagjai végzik. Ezek a lények a nitrit továbboxidálásával nyernek energiát:

NO₂^- + 0,5 O₂ = NO₃-      G= -71,2 kJ/mol

+ Denitrifikáció
A folyamat során a nitrát elemi N₂-vé alakul vissza (ritkábban N₂O vagy NO is keletkezhet). Ez úgy lehetséges, hogy bizonyos baktériumok (pl. Pseudomonas) nem csak oxigént használhatnak a szerves anyagok eloxidálására, hanem az O₂ hiánya esetén nitrátiont is. Az NO₃^- ugyanis be tud kapcsolódni a terminális oxidáció elektrontranszportláncának (ld. Biológia III.) végéhez és NADH közreműködésével N₂ és H₂O keletkezik belőle.

forrás: sulinet.hu

Szalagavató

Gratulálunk a 12. évfolyamos tanítványainknak a szalagavatójuk alakalmából. Sok sikert kívánunk nektek további tanulmányaitokhoz!

Üdv!

Érettségi követelmények

A részletes biológia érettségi követelmények letölthetők: innen
A legújabb (2010 okóberi) középszintű írásbeli feladatsort, pedig itt találod.

Micropolitan Múzeum

Az alábbi linken betekintést nyerhetsz a mikroszkópikus élőlények világába. Fantasztikus felvételeket láthatsz különböző tengeri és édesvízi fajokról, csillós egysejtűekről, moszatokról, szivacsokról, vízi ízeltlábúakról stb..: Mic-UK [site A]: Image gallery
ps.: A tananyagban szereplő egysejtű eukariótákat a protist parade és a ciliata center linkek alatt keresd!

Témajavaslatok a középszintű biológia érettségi projektmunkákhoz

1. Az iskolaudvar fás szárú növényzete (térképen kell ábrázolni a meghatározott fajokat, fénykép készítése szükséges minden fajról, a növényismeret könyv segítségével taxonómiai besorolást kell végezni)

2. Vérnyomás megfigyelése (vérnyomás-szabályozás, saját vérnyomás mérése, naponta több alkalommal, többféle élethelyzetben, hosszabb időn át, adatok elemzése, több személy vérnyomása is összehasonlítható hasonló élethelyzetekben)

3. Dohányzás és a dohányzás okozta betegségek (dohányzás kultúrtörténete, dohányzás káros hatásai, kérdőíves felmérés a dohányzásról és kockázatairól)

4. Ásványvizek összetétele és hatása az emberi szervezetre (több ásványvíz kémiai összetételének összehasonlítása, ember ionháztartása, napi szükséglet, Ca tartalom mérése vagy egyszerű kimutatása ásványvizekben, kérdőíves vizsgálat, hogy ki milyen ásványvizet fogyaszt és mi alapján választ)

5. Etológiai megfigyelések (pl. madáretető téli vendégei, állatok tanulásával kapcsolatos megfigyelések stb., önálló, fényképekkel is dokumentálható megfigyelések és ezek elemzése szükségesek)

6. Valamely terület növénytársulástani jellemzése (térkép készítése a társulásokról, társulások jellemzése, jó növényismeret szükséges a feladathoz)

7. Növényi szövetek összehasonlítása. (mikroszkóp használata, önálló metszekészítés).

8. McDonalds termékek táplálkozás-élettani bemutatása (http://mcdonaldsmenu.info oldal alapján illetve kérdőíves felmérés a fogyasztási szokásokról)

9. A fogazat és a fogápolás (kérdőíves felmérés a fogápolási szokásokról, fogak állapotáról, fogászati kezelési módok, fogromlás és okai, megelőzésük, modellkísérlet: hogyan oldják az üdítőitalok a fogat)

10. A cukorbetegség. Egy cukorbeteg diétájának bemutatása, a vércukorszint napi változásainak rögzítése és grafikus ábrázolása.
11. Allergiás betegségek. A parlagfű okozta pollenallergia. (kérdőíves felmérés,: mennyien allergiások, szednek e rendszeresen vm. antihisztamint, családban előfordul e stb.)

Globális Környezeti problémák - A globális felmelegedés

Az alábbi linken a felmelegedés következményeként predesztinálható tegerszint változásokat figyelheted meg: http://flood.firetree.net/?ll=53.3506,3.8342&z=10&m=4  A weboldal érdekessége az, hogy a tengerszint emelkedésének mértékét te magad állíthatod be (a bal felső sarokban), így a legpesszimistább jóslatok eredményét is modellezheted. Az érettségi tételek között természetesen szerepel majd, a globális környezeti problémák kifejtése, amelyhez némi segítséget innen tölthettek le.

Biológia Projektmunka - formai követelmények

A projektmunkának választható témák jegyzéke megtalálható a publikus email címen. A dolgozat megírásához szükséges formai követelmények nagyrészt ismertetésre kerültek, de úgy gondoltam, hogy a fejezetekre bontáshoz, a tartalomjegyzék ill. az irodalomjegyzék elkészítéséhez nyújtok még némi segítséget. A "mankó" fájl a gepeszeti.biogeo@zoho.com email címen érhető el! A dolgozatok egységes fedlapját pedig letöltheted: innen.

Ökológia-Alapfogalmak

Kedves 12. évfolyamos diákok!
A biológia tananyag vonatkozó részéhez szükséges alapfogalmak letölthetők a publikus email címről (pdf formátumban) v. közvetlenül innen. A referálás folyamatos a jövő hét közepétől.